Postacím:

Szolgáltató és Kommunikációs Iroda

9700 Szombathely, Károlyi G. tér 4.

Tel.: 94/504-478;493

Villámposta: sajto@bdf.hu

Hova süllyedt a Kossuth-címer?

„A nemzeti egységnek mindig fontos pillanatokban kell létrejönnie. 1956-ban ezt nem a politikusok, hanem a nép akarta”, mondta Katona Attila, az 1956-os forradalom és szabadságharc ötvenedik évfordulójára rendezett emlékünnepségünkön. A Történelem Tanszék oktatója beszédében azt fejtegette, hogy a különböző generációk tagjai hogyan küzdöttek meg saját ’56-os képükkel. De a lyukas zászló szimbólumához kapcsolódó, az azt kipótoló Kossuth-címer hova süllyedt a forgatagban?, kérdezte. „Dekoráció lett. A történelmi leírások viszont szerencsére színesebbek annál, mint azt sokan gondolják”, adta meg a választ. A történész az 1956-os eseményeket plurális jelenségnek értékelte. Rámutatott, hogy a kialakult értelmezések két nagy folyama, a demokratikus forradalom és a dicsőséges antikommunista felkelés variációi egyre inkább elválasztotta egymástól a nemzetet. „Bízzunk abban, hogy ha kell, ma, ha kell, holnap is össze tudnak fogni az emberek. Legyen ez a remény üzenete!”, zárta szavait Katona Attila.

(Kleinhappel Miklós) 

Konferencia a magányos településekről és az aprófalvakról

            Harmadik alkalommal rendezett Településföldrajzi konferenciát a Társadalomföldrajz Tanszék. A résztvevők ezúttal a magányos települések átalakulását, a magyarországi aprófalvak helyzetét és azok problémáit elemezték a plenáris ülésen és szakmai előadásokon. A Berzsenyi Dániel Főiskola képviseletében prof. dr. Tóth József: Kistelepülések az agglomerációban; prof. dr. Csapó Tamás: Az aprófalvak népességszám-változása a Nyugat-Dunántúlon és dr. Kocsis Zsolt: Vas megye törpefalvai címmel osztotta meg gondolatait az érdeklődőkkel. Az előadások anyaga a tervek szerint 2007 tavaszán kötetben is megjelenik majd.

(Kleinhappel Miklós)

A lobbizásról gyakorlati szemmel

            A lobbizás gyakorlati szemmel – tényleg szükség van rá a parlamenti demokráciákban? címmel tartott előadást Szaniszló Róbert parlamenti lobbista a Könyvtár- és Információtudományi Tanszéken.

            Az érdekérvényesítésnek két formája van: a publikust PR-nek, a nonformálist lobbinak nevezik. Ezek külön-külön, egymással párhuzamosan, de egymással szembeállítva is lehetnek hatékonyak. Már akkor is lobbizunk, amikor csecsemőkorunkban sírunk; így tudatjuk a szüleinkkel, hogy ki kell cserélni a pelenkánkat. Hogy lesz valakiből hivatásos lobbista? „Ehhez jó kommunikációs készség, néhány egyetemi diploma és nyelvvizsgák szükségesek. Mire ezek valakinek a zsebében lapulnak, addigra megfelelő kapcsolatrendszert is kiépít”, hallottuk. A lobbistákat Magyarországon a Közgazdaságtudományi Egyetemen képzik, és leginkább a gazdasági és a politikai életben dolgoznak, a törvényhozás szabályozási munkáinak befolyásolása érdekében. Független tanácsadóként ténykedő egykori képviselőkről, alkalmazottakról, vagy annak a néhány vállalatnak a szakembereiről van szó, akik hazánkban ilyen tevékenységet folytatnak. Nem szakértők, „csupán” képesek elérni, hogy a megbízóikat meghallgassák a döntéshozók. Miután kiderült, hogy van akarat a változtatáshoz, fontos az úgynevezett nyer-nyer pozíció kialakítása; olyan javaslatokat kell tenniük, amelyek mindegyik fél számára előnyösek.

A lobbitörvényről szólva az előadó kifejtette, hogy az a Medgyessy-féle üvegzseb program idején született, de kezelhetetlen megkötéseket tartalmaz, ezért a szakemberek mintegy 90%-a más, például tanácsadó cégek képviseletében végzi a tevékenységét. Szaniszló Róbert a magánember életébe is bepillantást engedett, amikor elmondta, hogy a háttérmunkát nem adná fel azért, hogy politikai pályára lépjen. Személyiségéből fakadóan nem a „kirakatban”, hanem akkor érzi magát sikeresnek, ha megoldja az elvállalt feladatot.

(Kleinhappel Miklós)

Tudományos nap Nagykanizsán

            Legújabb eredményeiket ismertették a kutatók 12-én, a Pannon Tudományos Napon Nagykanizsán. A Magyar Tudományos Akadémia Pécsi és Veszprémi Területi Bizottsága által rendezett eseményen a Berzsenyi Dániel Főiskolát Murai András, prof. dr. Puskás János, dr. Nowinszky László és prof. dr. Gyurácz József képviselte. Prof. dr. Gyurácz József érdeklődésünkre elmondta, hogy a nem szakmaspecifikus konferencia célja a régió kutatói által elért eredmények ismertetése volt. Hangsúlyozta, hogy a jövőben csak azok a felsőoktatási intézmények maradhatnak versenyben, amelyekben jelentős kutatómunka folyik. Fontos, hogy a BDF szakmai megmérettetéseken is részt vegyen. Főiskolánkon sajnos ma még kevés tudományos kutatást végeznek, ezért különösen az aktívan kutató kollégák számát kell növelni, tette hozzá a professzor.

                                   (Kleinhappel Miklós)