Szikora Róbert: A csikidamszív újra dobbant
Kleinhappel Miklós 2006.12.09. 09:47
Fergeteges hangulatú élő koncertet adott az R-Go a gólyabálon. Műsorukat követően a Hungária egykori dobosaként 1973-ban ismertté vált Szikora Róberttel beszélgettünk
– A koncert végén a bál napjának reggelén elhunyt Puskás Öcsire emlékeztél.
– A világ számos pontján jártam már és mindenhol azt tapasztaltam, hogy ő legismertebb magyar. Soha nem tagadta meg a hazáját. Amikor Spanyolországban, a Real Madrid csapatában játszott, már-már külön magyar nagykövetségként „működött”. Az itthoni futballisták érdekeit képviselte. Élete végén pedig hazajött, hogy köztünk haljon meg.
– A Himnuszt énekelted el a tiszteletére, ez pedig Magyarországon kockázatos vállalkozás.
– Az 1980-as években a Hungáriával a Német Demokratikus Köztársaságban koncerteztünk. Egyik este betértünk egy kocsmába. Néhány katona is ott töltötte az idejét. Részegek voltak, nem emberi módon viselkedtek, de amikor valahonnan felhangzott a himnusz, szó szerint kijózanodtak. Néhány évvel később egy párizsi koncertjén a Queen előadta az angol himnuszt egy szál gitáron. Hogy kerül a csizma az asztalra?, kérdeztük akkor még meglepetten. Csodálkoztunk, pedig ha egy nép meghallja és énekelni kezdi a maga Isten áldd meg a magyart…-ját, akkor olyan lelkiállapot keríti hatalmába, amit semmi más nem idézhet elő. Puskásra csak így lehet emlékezni, ez méltó hozzá. Néha nagy koncerteken a Ballag a katona után szintén eljátszuk a Himnuszt, de ennek nincs politikai indíttatása. Nemzeti érzelmű ember vagyok és keresztény, aki büszke Jézus Krisztusra. A polgári értékrendet tartom követendőnek, de egyetlen párt mellett sem köteleztem el magam.
– Olvastam, hogy nemrég szemet vetettél a Led Zeppelin dobfelszerelésére. Sikerült megszerezned?
– Sajnos nem került hozzám. Különleges érzés lett volna, ha a magaménak tudhatom, mert a Moby Dick című dalukban életem legfantasztikusabb dobszólóját hallhattam. John Bonham egy zseni volt. Az Illés együttes ütős hangszereit is meg akartam szerezni, de erre sem volt lehetőség. Majd Ringo Starr-ét! Ahogy az ember öregszik, egyre nosztalgikusabbá válik. A dobolás olyan volt az életemben, mint más ember számára a reggelizés, ezért hiányzik.
– Kiket tartasz még zseninek? – Például József Attilát. Ha elkezdem olvasni a verseit, nagyon fáj a világ, ennek ellenére sokáig nem tudom abbahagyni, olyan varázslatosak. De annyira nem vagyok képes azonosulni vele mint Latinovits Zoltán. Ő a sínekkel is tudott.
|