IV. évfolyam, 09. szám (2007. március 01.)
Kleinhappel Miklós 2007.03.01. 12:02
BDF HÍRLEVÉL
IV. évfolyam 9. szám 2007.03.01.
Ars poetica – Ars teoretica Ars poetica – Ars teoretica című kötetét mutatja be a szerző, Poszler György március 8-án 15 órakor a Regionális Felsőoktatási Forrásközpont Konferenciatermében. A szerzővel Szále László publicista beszélget, közreműködik Falusi Anikó magánénekes. Poszler György a rendezvény után dedikálja a helyszínen is megvásárolható könyvét.
(Kleinhappel Miklós)
Sasvári Sándor az Új Katedra Klubban Sasvári Sándor lesz az Új Katedra Klub következő rendezvényének vendége március 8-án 17 órakor a Regionális Felsőoktatási Forrásközpont Konferenciatermében. Az est házigazdája a lap felelős kiadója és szerkesztője, kulturális főmunkatársa, illetve társszerkesztője lesz. Közreműködik Balogh József költő–tanár, a Batthyány-Strattmann Gitáregyüttes és Devecseri László költő, drámapedagógus.
(Kleinhappel Miklós)
Nyelvápoló Baráti Kör alakul A nyelvészet iránt érdeklődők összefogására, valamint a konferenciák és a gyakorlatok szervezésére életre hívott Nyelvápoló Baráti Kör március 8-án 18 órakor tartja bemutatkozó konferenciáját a Tanácsteremben. A programot latintánc-bemutató, kiselőadások és svédasztalos vacsora is színesíti.
(Kleinhappel Miklós)
Szombaton teljes holdfogyatkozás A C–épületi csillagvizsgálóból is megcsodálható a szombat éjszakai teljes holdfogyatkozás. Az égi jelenség 21.16–03.25-ig tart. A teljesség idejének hetvenhárom percében a Hold delel majd, de nem sötétedik el teljesen, hanem halványan, rézvörösen dereng az égen.
(Kleinhappel Miklós)
A BDF-ről a munkaerőpiacra Hallgatóink nagyobb része elméletközpontúnak tartja az oktatást, az itt szerzett képesítéssel csupán harmaduk szeretne elhelyezkedni és úgy vélik, frissdiplomásként nehezen találnak majd állást, mondta dr. Balogh Imre stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes kedden, A BDF-ről a munkaerőpiacra című kutatási konferencián. Az intézményünkben diplomát szerzett hallgatók elhelyezkedésének megkönnyítése érdekében végzett felmérés eredményeit értékelve elhangzott még, hogy diákjaink nem érzik elegendő „muníciónak” azt a tudást, amelyet főiskolai éveik alatt elsajátítanak. A jó kommunikációs készséget viszont az álláskeresési esélyeiket növelő legfontosabb tényezőnek tartják. Számítástechnikai ismereteiket jónak értékelik, valamint fontos számukra, hogy egyes oktatási elemekhez az internet segítségével jussanak hozzá. A program keretében a cégek elvárásait is vizsgálták. Kiderült, idén 40%-uk tervezi új munkaerő felvételét, előnynek tekintik a számítástechnikai ismereteket, a szakmai tapasztalatokat, a jó problémamegoldó képességet, legáltalánosabb elvárásuk pedig a középfokú nyelvvizsga bizonyítvány. Balogh Andrásné, a Budapesti Műszaki Egyetem docense a megújuló szakképzésről tartott előadásában a mára a viták kereszttüzébe került szakképzésről szólva elmondta, az 1993-ban létrehozott Országos Képzési Jegyzéknek (OKJ) hála, az uniformizált helyett létrejött a szakmák rugalmas rendszere. 1995-től a közoktatási törvény módosításának köszönhetően a hátrányos helyzetű diákok is tanulhatnak a szakiskolákban. 1999-ben a szak- és a szakképző iskolák létrehozásával stabilizálták a szakképzési iskolaszerkezetet, megjelent a felsőfokú szakképzés, és egyre erőteljesebbé vált a szakmai specializáció színteréül szolgáló felnőttképzés. A kerettantervek megjelenése következtében 2001-ben megerősödött a szilárd általános műveltséget a szakmai alapképzéssel kiegészítő képzési rendszer. Az európai tendenciák szerint elkészített, tavaly megjelent OKJ a korábbi kilencszáz helyett négyszáz szakképesítést tartalmaz, és bevezette a részszakképesítés fogalmát. A csúcstechnológiát felhasználva térségi integrált szakképző központok jöttek létre. A hazai szakképzést napjainkban elaprózott intézmények és csökkenő tanulói létszám jellemzi. Csökken a szakmunkástanulók, nő a szakközépiskolákba járók száma. A szakképzés módszertanáról szólva az előadó kifejtette, hogy a tudás áthagyományozása helyett az új paradigma a változó tudásra is felkészít, miközben összenő az iskolarendszerű és az azon kívüli képzés. A hallgatókat az élethosszig tartó tanulásra kell felkészíteni annak érdekében, hogy a tanulói és a munkáslét összekapcsolódhasson annak érdekében, hogy jól képzett és a későbbiekben jól képezhető emberek hagyják el az iskolákat. Kámán István, a megyei munkaügyi központ munkatársa elmondta, hogy a szakképzést a rendszerváltáskor az iskolai tanműhelyek mentették meg. Időközben átalakult a közoktatás szerkezete, egyes szakmák kihaltak, miközben tömegessé vált a felsőoktatás, ezért csökkent az oktatás színvonala. A 2000-ben bevezetett költségtérítéses képzési forma népszerűsége töretlen, az ide jelentkezők száma évről évre nő. Aggasztó, hogy a diplomás pályakezdőket 2002-től egyre nehezebben „szívja fel” a munkaerőpiac. A pedagógusok, a művelődésszervezők, a kommunikáció és a gazdasági szakokon végzettek, valamint a jogászok egyre rosszabb esélyekkel indulnak, ugyanakkor a felsőfokú végzettség jó alap a szakmaváltáshoz. A diplomások közül kényszerűségből sokan alacsonyabb képzettséget igénylő munkaköröket töltenek be. A fiatalok segítésének érdekében fontos a problémáikra való társadalmi figyelem, a családnak ösztönöznie kell a gyermekeket, és a képességeikhez mérten reális elképzeléseket kell megfogalmazni. Az oktatási intézményeknek a mennyiségiről át kell térniük a minőségi oktatásra. Csak akkor kell képzéseket indítani, ha ahhoz adottak a feltételek, figyelembe kell venni a munkaerőpiac visszajelzéseit és a szakmai gyakorlatról is gondoskodni kell. A munkáltatóknak kapcsolatokat kell ápolni az oktatási intézményekkel, részt kell venni a tananyagfejlesztésben és helyszínt kell adni a szakmai gyakorlatok elvégzéséhez. A munkaügyi központ tapasztalatai szerint a hozzájuk bejelentkezők motiváltak, és alacsonyabb képzettséget igénylő munkákat is elvállalnak. Hosszú távon a munkaerő-piaci esélyek növelése érdekében az önálló tanulás, a biztos kommunikáció és a mobilitás a döntő tényező, de problémát jelent a szellemi munkahelyek hiánya.
(Kleinhappel Miklós)
Újdonságait mutatta be a Savaria University Press Új gondolatok és minőség, szellemi építkezés, csaknem háromszáz tudományos, illetve szépirodalmi kiadvány, valamint neves hazai és külföldi szerzők fémjelzik az 1993-ban alapított Savaria University Press (SUP) eddigi történetét. Az alapítvány ma sokkal több eredménnyel büszkélkedhet, mint amennyit a kezdetekben célul tűztek ki, hangzott el hétfőn a Regionális Felsőoktatási Forrásközpontban rendezett beszélgetéssel egybekötött könyvbemutatón. Az elmúlt hónapokban megjelent kötetekről és a kiadó távolabbi terveiről Sirató Ildikó, az Országos Széchényi Könyvtár Színházművészeti Tárának vezetője elmondta, hogy a hazai színháztudomány létrehozása érdekében a szakmát egy modern, tankönyv- és forrásjellegű, elektronikus változatban is elérhető színházművészeti sorozat létrehozásával szeretnék „megmozdítani”. Barták Balázs megfogalmazása szerint a Bölcsészettudományi Kar a SUP gondozásában megjelent köteteknek hála a tudományos kutatásban és az emberi összetartásban is aposztrofálta magát. Kiemelte a ritkaságnak számító Száz év magány című kiadványt, amely a gyümölcsöző nemzetközi kapcsolatokról is árulkodik. Prof. dr. Csapó Tamás A magyar városok településmorfológiája című hiánypótló kötet szerzője egy Szombathely településföldrajzát bemutató kötetre hívta fel a figyelmet. Tóth Gábor a régészeti és embertani szempontból is teljes elemzést adó, Magyarországon egyedülálló Karoling-kori emlékek című, és a külföldön legnagyobb ismertséggel rendelkező magyar humánbiológus, Eiben Ottó emlékére tizenegy ország negyvennégy szerzőjének tollából született angol nyelvű könyvet mutatta be. A hatvanéves korában irodalmi pályát kezdő Csuk Ferenc családregényének darabjait, Trömböczky Péter újságírás tankönyvét, de közgazdaság- és politikatudományi, szociológiai, a vasi megyeszékhely polgári és katonai repüléséről szóló, valamint a Nobel-díjas Sorstalanságot olvasásszociológiai szempontból boncolgató könyvet is megtaláljuk a SUP kínálatában.
(Kleinhappel Miklós)
|