A nagy érdeklődést kiváltott Szibériai sámánok között című, előadással egybekötött filmvetítésen dr. Hoppál Mihálytól megtudtuk, elődjétől és tanárától, Diószegi Vilmostól negyven éve „örökölte” a sámánkutatást. Akkori szakterületével, a magyar népi gyógyítással rokon tudományágról lévén szó, örömmel elfogadta a felkínált lehetőséget.

         Kik is a sámánok? Tudós pásztorok, akiket a szellemek meghívnak magukhoz, így válnak a közösségnek az emberi és a szellemvilággal is kommunikáló tagjaivá. Tevékenységüket dobok és különféle szerek segítségével az aktív éber hipnózishoz hasonlítható megváltozott tudatállapotban folytatják. A szertartás alatt a belső energiák kisugárzása és összegződése révén szent tér jön létre. A parázsszőnyegen is járni képes sámánok a közösségi tudás letéteményeseiként gyógyítanak. Eközben állatáldozatot mutatnak be, hiszen jól tudják, ha kérnek a szellemektől, akkor adniuk is kell valamit cserébe.

Kultúrájukban megállt az idő, ezért nem véletlen, hogy a szibériai táltosok a globalizáció elleni harc éllovasai. Agresszívnak érzik a mai rohanó világot, ezért az archaikus állapotokból igyekeznek minél többet megőrizni, illetve utódaik révén áthagyományozni a következő generációk számára. Gondolkodásmódjuk alapja, hogy mindennek van egy őrzője. Hisznek a hely szellemének (ebből következően a hazaszeretetnek) a mindenekfelett álló erejében. Meggyőződésük, hogy képességeiket az ősök szellemeitől kapták.

A szocializmus évei alatt „eltűntnek” nyilvánította őket a szovjet hatalom. Az 1980-as évek közepétől, miután kiderült, hogy nem hurcolják el őket munkatáborokba, újra megjelentek és működnek. Felelevenítették a közösségi rítusokat. Napjainkban világszerte egyre népszerűbbek, ami kiválóan szemléltethető azzal, hogy az Amerikai Egyesült Államokban tiszteletet vívtak ki maguknak. Az amerikaiak a közösséghez való tartozás erőt adó érzését kapták tőlük. Az előadó ennek kapcsán a globalizáció legfőbb veszélyére, gyökereink elfeledésére is rámutatott. „A hontalan és a múltjától megfosztott ember bizonytalan és bármire rábeszélhető, aminek következtében például egyik párttól a másikhoz csapódik”, figyelmeztetett.

Eltérő állapotokra lelünk a Távol-Keleten. Kínában kevésbé nyomta el a sámánokat a hatalom, kultúrájuk nagy része a mai napig fennmaradt. A sámánizmusnak ezért köze lehet a keleti kultúrák virágzásához, de még a robbanásszerű technikai fejlődésükben is komoly szerepe lehet. És a kínai kommunizmus a mai napig töretlen sikerének a titkát is kereshetjük ebben.

A sámánkutatásban végbemenő fordulatról szólva hallhattuk, hogy manapság egyre több a beavatott kutató. A szakember ennek ellenére úgy véli, bizonyos távolságból kell vizsgálódni, és racionálisabb embernek tartja magát annál, hogy ő is „elsámánosodjon”.