Az Interreg III. elnevezésű Közösségi Kezdeményezési Program támogatásával létrejött EKO-NET című közös szlovén–magyar pályázat keretében megvalósuló központ megnyitóján Hutflesz Mihály, a Régiófókusz Kht. ügyvezetője úgy fogalmazott: az együttműködés a legjobb befektetés. „Célunk, hogy régiónk és a Muravidék ökogazdálkodói, bioélelmiszer feldolgozói, kereskedelmi vállalkozásai, turisztikai szolgáltatói, illetve a támogató szervezetek között kialakítsuk az együttműködés kereteit, valamint rendezvényeket szervezzünk a gazdák, illetve a lakosság részére.” Ez utóbbi csoportot az ügyvezető a fogyasztói piac befolyásolása érdekében tartja fontosnak megszólítani, hiszen a programban résztvevők kiemelt célja a gazdaság helyi szervezettségének fejlesztése. A 2006. novemberében elkezdődött projekt égisze alatt már elkészült a Nyugat-dunántúli régióra és a Muravidékre vonatkozó szekunder és primer kutatásokon alapuló helyzetelemzés, amely rávilágított a térség adottságaira, az érintettek problémáira, illetve az együttműködési lehetőségekre. Az elmúlt hónapokban folyamatosak voltak a hazai és a nemzetközi munkatalálkozók, work-shop-ok, a június 24–30-ig megrendezett dötki nemzetközi okológiai táborban pedig húsz fiatal vehetett részt. A további elképzelésekről megtudtuk: a későbbiekben az ökotermesztésben és a termékek értékesítésében példaértékűnek számító Burgenlandot is be szeretnék kapcsolni az együttműködésbe. Helena Kramar, a Razvojni Center igazgatója elmondta, az együttműködés során bebizonyosodott, hogy a Régiófókusz Kht. megbízható partner. Halinka Péter, a Váti Kht. programmenedzsere rámutatott: a szlovén–magyar határtérségben erős jogosultsága van a hasonló projekteknek. „A határ két oldalán 2007 és 2013 között 36 millió eurót lehet a természetközeliséget előnyben részesítő tevékenységekre fordítani”, hallottuk.

         A Nyugat-Pannon Ökorégió Klaszter megalakításáról szóló tájékoztatón és partnerségi munkatalálkozón Hutflesz Mihály rámutatott, a résztvevőknek olyan célokat kell megvalósítaniuk, melyeket önmagukban nem lennének képesek elérni. Elhangzott: „Nem konkurenciái egymásnak a jelenlévők, s úgy vélem, ez a hatékony és zökkenőmentes együttműködés kulcsa”. A projektgazda cég vezetője fontosnak tartotta, hogy olyan partnereket is megnyerjen, akik mértékadók a magyarországi biotermesztésben. Az ágazatban ténykedők számára a legnagyobb nehézség, hogy hazánkban a jogszabályi környezet nem ökobarát. A partnereknek és a támogató intézményeknek ebben a helyzetben kell megvetniük lábukat és gyümölcsöző kapcsolatokat kialakítaniuk. További nehézség, hogy a tájtermékeket nagyon nehéz értékesíteni. Ez jelenti a legnagyobb kihívást, ám a problémákra mindenképpen megoldást kell találni, enélkül ugyanis nem kaphat lendületet a helyi gazdaságfejlesztés. A 2008. januárjában véget érő programban hazai és szlovéniai szakmai tanulmányút, három nemzetközi vásár és fesztivál is szerepel még, valamint rendszeres találkozók a partnerekkel a hálózati partnerség kialakítása érdekében. A konzorcionálisan benyújtható projektek egyeztetése miatt folyamatos párbeszédre van szükség január után is, hiszen ha a projekt le is zárul, az együttműködés nem. „A társulás nem cél, hanem csupán eszköz a jövőbeni programok megvalósításához. Nyugat-Dunántúlon rendkívüli tartalékok vannak az ökoturizmusban, a turisztika pedig fontos lehetőség a termékek népszerűsítésében. Négy natúrparkunk, két nemzeti parkunk van, a Dunántúl tizenegy tájétele közül hét a mi régiónkhoz kötődik. Ezeket a lehetőségeket ki kell aknázni, ugyanis adottságainkra minden elképzelésünket rá lehet építeni!”, hangsúlyozta Hutflesz Mihály.