A Vas Megyei Önkormányzat, Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata, illetve a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (VMKIK) által megrendezett konferencia előzményeiről Kovács Vince, a VMKIK elnöke elmondta, a kamara évek óta rendez nyílt napokat, valamint gazdasági évnyitót. A fórum ötlete tavasszal fogalmazódott meg, amikor az iparkamara tájékoztatta a megyei közgyűlést a vasi gazdaság helyzetéről. A szervezők célként fogalmazták meg, hogy bővítsék a gazdasági, illetve a politikai élet szereplőinek együttműködését. „Megyénk gazdaságának 60%-a Szombathelyhez kötődik, ezért döntöttünk úgy, hogy alapvetően az együttműködésről szóló rendezvényünket a megye, a város és a kamara együttesen rendezze meg a gazdaság fejlesztése okán megteendő lépéseink egyeztetése érdekében. Ennek központi elemei a vállalkozások. Jobb helyzetbe hozásukhoz különféle források segítenek, ám ezek elosztásával csínján kell bánnunk, hogy a kerekekre adjuk a gőzt, ne a sípra”, hallottuk.

„A megye, az annak gazdaságát irányító testület és a város egymásra találása azért elengedhetetlen, mert az önkormányzatok a feltételrendszerek megteremtésével keretet tudnak adni a gazdaság működéséhez és fejlesztéséhez. Mindannyiunk érdeke, hogy térségünk tovább fejlődjön”, fogalmazott Németh Kálmán. Szombathely alpolgármestere hozzátette: a következő évek egyik legnagyobb fejlesztése, a 86-os út vasi megyeszékhelyt is érintő szakaszának bővítése. (Mint ismeretes, augusztusban döntött a kormány a következő két évre vonatkozó több mint 1000 milliárd forint értékű út- és közlekedésfejlesztésekről, amelyekhez 600 millárd forint EU-s támogatást lehet felhasználni.) Ha megvalósul a körgyűrűnél található 1,2 kilométeres szakasz négysávúsítása, az feltárja a keleti részt, ahol jelenleg a Zanati út túlterheltsége miatt nem valósulhatnak meg fejlesztések. Újabb könnyítést jelent a 2009-ben vagy 2010-ben elkészülő Zanati úti felüljáró, ami mérsékli majd a városból kivezető út forgalmát.

Vas megye makrogazdasági mutatói bizakodásra adnak okot, ám a határmentiségből adódóan megyénknek leginkább nem az ország többi megyéjével, hanem Ausztriával kell versenyeznie, mutatott rá hozzászólásában Majtényi László, a Vas Megyei Közgyűlés alelnöke.

Magyarország nyugati régiója eddig kevesebb állami támogatásban részesült, mint a keleti, de az EU-s források elosztásának szempontjait tekintve elmaradottnak számítunk, fejtegette dr. Szegvári Péter, a Regionális Fejlesztési Holding Zrt. vezérigazgató-helyettese. „Ebben a helyzetben viszonylag több lehetősége van a régiónak, hogy saját adottságaihoz igazítsa a forrásokat, ám az Európai Uniós támogatások nem célok, hanem eszközök”, figyelmeztetett.

         „A következő két év nagy kérdése az lesz, hogy Budapesthez hasonlatosan bekerülünk-e a hátrányos helyzetű régiók közé, ami a támogatottság arányának csökkenésével jár”, hívta fel a figyelmet Győrffy Gábor. A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség ügyvezetője szerint Nyugat-Dunántúl sosem élt támogatottsági függőségben, ennek okán tehát nem kell fékezni a gazdaságot. A szakembereknek napjainkban nem feltétlenül a most induló és ígéretesnek tűnő támogatási keret automatikus meghosszabbításán kell gondolkodniuk. Már most kezdjék el a felkészülést az unió támogatási „játékszabályainak” megváltozására, vélekedett.

Kovács Vince felhívta a figyelmet arra is, hogy a tervek szerint a fórum évről-évre ismétlődne, mindig valamilyen aktuális téma köré szervezetten. Így nem véletlen, hogy idén a gazdaság és a szakképzés kapcsolatának, illetve az Új Magyarország Fejlesztési Terv ernyője alatt a gazdaságfejlesztésben rejlő lehetőségek, kihívások megvitatását helyezte középpontba. A három szervező – érezvén az általános felelősséget és elvárást – a jövőben hatékonyabban kíván együttműködni, és intenzívebb párbeszédet szeretne folytatni arról, miként tud a megye gazdaságának folyamataira hatást gyakorolni, s főként hogyan tudna ebben együtt gondolkodni és cselekedni.