BDF HÍRLEVÉL

IV. évfolyam 44. szám 2007.10.16.

Szakmai nap a Testnevelési és Sportközpontban

            16-án (kedden) 14 órakor szakmai napot rendez a Vas Megyei Testnevelő Tanárok Egyesülete, illetve a Sporttudományi Intézet Testnevelési és Sportközpontja a Sportcsarnokban. A motoros képességek fejlesztése az atlétikában, mozgékonyság és helyezkedés a sportjáték-gyakorlatokban, a játékok komplex hatásai, valamint kötélugrás szerepel a programok között, mindez gyakorlati bemutatókkal és konzultációval fűszerezve. Részletek a Rendezvénynaptárban.

(Kleinhappel Miklós)

14. Őszi Csótó Csúcsfutás
            Tizennegyedik alkalommal rendez Őszi Csótó Csúcsfutást október 19-én 14 órakor a Szombathelyi Főiskola Sportegyesülete, a Szombathelyi Szabadidő Szövetség és a major’S papír. 280, illetve 800 méteren a kis-, a középső és a nagycsoportosok, valamint az 1999-ben vagy később születettek indulnak. 1415,5 méteren a kilenc és tizenhárom év közötti korosztály, szenior kategóriában a férfi és a nő főfutamokban résztvevők lépnek a rajtvonalra. Értékelik, illetve díjazzák nemenként az egyes kategóriák és a főfutam abszolút sorrendjének 1–6. helyezettjeit, a kategóriás csúcsok javítóit, a csapat-, illetve a családi csapatverseny résztvevőit, érmeket és serlegeket osztanak ki egyetemi, főiskolai kategóriában, és az ovis futás résztvevői között. Esőnap: október 26.

(Kleinhappel Miklós)

Kulturális pályázatok és felnőttképzési lehetőségek

            Felnőttképzés a 21. században: pályázatok, módszerek, e-szolgáltatások címmel rendezett konferenciát a közelmúltban intézményünk és a Kiss Gyula Kulturális Egyesület. 
            Nagy Attila, az Oktatási és Kulturális Minisztérium Kulturális Szakállamtitkárság projekt-referense NFT pályázati lehetőségek a közművelődésben és az oktatásban című előadásán elmondta, az Európai Unió „kulturális stratégiája” a sokszínűség és a kultúrák közötti kapcsolat, valamint a lisszaboni célok értelmében a szektor katalizátor szerepének erősítése. Mindezeken kívül az uniós vélekedés szerint a kultúra az úgynevezett harmadik országokkal létesített párbeszéd eszköze lehet. A kultúra és a kohéziós politika kapcsolatáról hallhattuk: Brüsszel támogatja a munkahelyteremtő, a turisztikai, a kézművesipari, illetve az infrastrukturális beruházásokat, a képzési és foglalkoztatási programokat, erősíteni kívánja a régiók belső potenciálját. Magyarországon a kultúrát norma- és mintarendszerként határozták meg. Az ágazati fejlesztési források odaítélésekor a 2007 és 2013 közötti időszakban leginkább a háttérfeltételek rendszerét, szerkezetét és a szolgáltatások fejlesztését, az egyéni és a leszakadt társadalmi rétegek és a hátrányos helyzetű települések versenyképességének erősítését, valamint a foglalkoztatottság növelését részesítik előnyben. A kultúrát már nemcsak az Új Magyarország Fejlesztési Tervben, hanem a programszintű dokumentumokban is nevesítették. A támogatások gerincét adó szolgáltatásfejlesztésre hivatott Társadalmi Megújulás Operatív Programon kívül fejlesztési lehetőségek vannak még az ágazati átfogó programok, az akciótervek, a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program kiírásai között is. A helyi igényeket kielégítő pályázati lehetőségek a regionális operatív programokban találhatók meg. Lehetővé válik egyebek mellett a felnőttképzés hozzáférésének javítására a közművelődési intézményrendszer rendszerszerű bevonásával, a közgyűjtemények oktatási és képzési szerepének, illetve a kompetenciafejlesztés eszközeivel az aktív állampolgárság erősítésére, az információs esélyegyenlőség megteremtésére, kulturális örökségi értékek digitalizálására, multifunkcionális közösségi programok szervezésére.
            Piróth Eszter, a TIT főigazgatója, a Közművelődési Akkreditációs Bizottság elnöke Felnőttképzési lehetőségek az új OKJ tükrében címmel a tavaly megjelent képzési jegyzékről szólva kifejtette: a korábbinál jóval kevesebb, körülbelül négyszáz szakképesítést közöl, munkaerőpiac-orientálttá vált, nagyobb hangsúlyt kaptak benne a munkakörök elvárásai, lehetőség van az előzetesen megszerzett tudás elismerésére és beszámítására, lehetővé teszi a szakmák közötti átjárhatóságot, moduláris és kompetencia alapú. A készítők célja volt, hogy minél hatékonyabban felhasználható legyen a munkaerő-piacon. De mire használható a felsőoktatásban? Az előadó rámutatott: ma még nem tudjuk pontosan, hogy a bolognai rendszerben végzettek diplomája mely munkakörök betöltésére jogosítja a fiatalokat, ezért az újabb képzettségek megszerzése megkönnyíti elhelyezkedésüket. Ennek érdekében hazánk felsőoktatási intézményeiben többen próbálnak meg kidolgozni vagy másoktól átvenni akkreditációs programokat.

(Kleinhappel Miklós)

Elektronikus tanulás, közigazgatás és információ

             Az e-szolgáltatások szerepéről, illetve lehetőségeiről az oktatási és kulturális intézményrendszerben alcímmel az elektronikus tanulásról, közigazgatásról és információról osztották meg gondolataikat az előadók a Regionális Felsőoktatási Forrásközpontban megrendezett felnőttképzési konferencián.
               Kocsisné dr. Baán Mária, a Miskolci Egyetem docense, a Magyar Virtuális Egyetemi Hálózat ügyvezető titkára Elektronikus tanulás mindenkinek elnevezésű előadásán elsőként az e-tanulással kapcsolatos tévhiteket, előítéleteket és aggodalmakat gyűjtötte csokorba. Egyes nézetek szerint Magyarországon nincsenek nagy távolságok, ezért távoktatásról sem beszélhetünk, mások úgy vélekednek, a levelező oktatásénál kisebb óraszám alacsonyabb színvonalat eredményez, de olyanok is akadnak, akik a tanárok feleslegessé válásától, az oktatás elszemélytelenedésétől tartanak. A távoktatás ezzel szemben rugalmasságot lehetővé tevő képzési forma, tanulóközpontú, a tanulási folyamatot teljes körűen támogatja, a leghatékonyabb módszereket és integráló eszközöket alkalmazza. Az e-learning a távoktatás és az informatika „gyermeke”, mely az oktatás hatékonyságának fokozására minden képzési formában alkalmazható. Kis csoportok számára is lehetségessé válik legalább a tanulási környezet kialakítása; tananyagfejlesztésbe egyébként háromezres hallgatói létszám alatt nem kifizetődő belefogni. Mindehhez csupán a multimédia elem legyártására van szükség, ehhez a szöveget a pedagógusok fűzik hozzá. A Miskolci Egyetemen pályázatok segítségével kezdődött a tananyagfejlesztés. Az oktatók „sosem hagyták, hogy kifogyjanak a projektekből”, a hatékonyság, a partnerség és a fokozatosság stratégiáját követték. Európai Uniós forrásokból körülbelül bruttó 530 millió forinthoz jutottak hozzá. Összesen 60–80 modult készítettek el, segítségükkel a felsőoktatási intézményekben több mint ezer hallgató tanul e-learning környezetben.    
             Dr. Szele Györgyi, a szombathelyi Polgármesteri Hivatal Igazgatási Osztályának vezetőjétől Az elektronikus közigazgatás és továbbfejlesztésének lehetőségei című előadáson megtudtuk, a közigazgatás napjainkban kettős helyzetben van, hiszen a szokványos papír alapú ügyintézés mellett jelen van és egyre fejlődik az elektronikus. Ám az előbbi még jó ideig az ügyfelek és az ügyintézők életének részét képezi majd, sőt bizonyos esetekben továbbra is nélkülözhetetlen lesz. Az elektronikus közigazgatás megvalósul a hatóság és az ügyfél között, jelen van a hatóságok egymás közötti kapcsolatában, valamint a hivatalokon belül „testet ölt” az ügyintézést segítő programok alkalmazásakor. Az elsőt elemezve jelenleg elmondható, számos nyomtatvány letölthető a http://www.szombathely.hu/ oldalról, ám azok beadását követően papíron kell folytatni az ügyek intézését. Ennek oka az ügyfél-azonosítási fázisban keresendő: Magyarországon sokan rendelkeznek ugyan e-aláírással, ám a papírmunka kiváltásához a közigazgatási szervezetnek az összes hazai és külföldi elektronikus aláírás-szolgáltatóval kapcsolatban kellene állnia. Az ehhez szükséges technikai feltételek ma még nem állnak a megyeszékhely rendelkezésére. Megoldást jelent a http://www.magyarorszag.hu/ oldalon elérhető Ügyfélkapu, mely segítségével egyrészt az ügyfelek elektronikus aláíráshoz juthatnak, másrészt a hivatal a népesség-nyilvántartó adatbázis segítségével azonosítani tudja őket. A számítógépen kitöltött „papírokat” ezután továbbítani lehet a polgármesteri hivatal munkatársainak, akik értesítést küldenek, a dokumentum érkezéséről. Dokumentum, hiszen az e-ügyintézés is okirat jellegű! Kérdés, hogy a hivatal ezután képes-e elektronikusan folytatni az ügyintézést? Legtöbb esetben nem (a jogszabály szerint egyébként az ügyfél az eljárás bármelyik szakaszában határozhat úgy, hogy a papír alapúról elektronikusra, vagy e-ről „hagyományos” ügyintézésre tér át). A szombathelyi tapasztalatokról szólva az előadó elmondta, a Polgármesteri Hivatal honlapján másfél éve lehet időpontot foglalni, a várakozási idő néhány percre csökkent, a szolgáltatással az ügyfelek többsége elégedett. Az ügyfelek a weblapon információkhoz juthatnak arról is, a folyamat során mi mindenre lesz szükségük, de a jól ismert adóbevallás mellett kérelmek (például közterület-használati, útfelbontási, fakivágási, talajterhelési) is benyújthatók elektronikusan. Az e-közigazgatás jövőjével kapcsolatban dr. Szele Györgyi azt mondta, az okmányirodáéhoz hasonló rendszerek kialakítására lenne szükség, amely előremutató és hatékony, de a további fejlesztés, illetve a hibalehetőségek kizárása érdekében össze kell kapcsolni az anyakönyvi adatbázissal.
             Barki Katalin, intézményünk könyvtárának igazgatója Elektronikus információ- és dokumentumszolgáltatás címmel megtartott előadásán hallhattuk: a könyvtáraknak napjainkra bővültek a feladataik, az információs társadalom alapintézményeivé kell válniuk, ehhez pedig a nap huszonnégy órájában igénybe vehető szolgáltatásokat kell nyújtaniuk. A köztudatban élő szürke kardigános könyvtárosnéni-kép az elmúlt évtizedekben sem volt valós, a rohamos technikai fejlődés adta lehetőségeknek köszönhetően pedig végérvényesen száműzendő. Az előadó több hasznos adatbázisra hívta fel a hallgatóság figyelmét: az Elvira elnevezésű tartalmazza az összes hazai menetrendet, de kevesek által ismert, hogy útvonaltervező is megtalálható benne. A Közlönytárban valamennyi Magyarországon megjelent közlöny elérhető, a http://www.magyarorszag.hu/ weboldal jogszabálykeresőjét használva a hatályos passzusok között kutakodhatunk. A digitális tananyagok nincsenek hatékonyan összegyűjtve és rendszerezve, ezen változtatni kell. Ennek ellenére a képzésekhez hasznos anyagokra lehet bukkanni például a kevéssé ismert Kempelen Farkas Digitális Adattárban. A könyvtárigazgató rámutatott: nem elég csupán a Google-t használni, a kívánt siker elérése érdekében tematikus keresésre is szükség van, ehhez nyújtanak hatékony segítséget az információkat megtalálni, rendszerezni, feldolgozni és jól hasznosítani képes könyvtáros szakemberek.

(Kleinhappel Miklós)