Dr. Kocsis Zsolt főiskolai docens Vas megye gazdaságának szerkezeti problémái című előadásán elhangzott, megyénk gazdaságának ágazati szerkezete nem tükrözi az országos, illetve a fejlett országok arányait, és ipari szerkezete sem kedvező. Vas megye foglalkoztatási létszám alapján elért „helyezései” sokatmondóak: a fizikai dolgozók arányát tekintve elsők, az iparban dolgozók száma alapján harmadikak, az egészségügyet górcső alá véve tizenhetedikek, az oktatásban és a pénzügyi szolgáltatásokban ténykedők arányából következően tizennyolcadik, a szellemi dolgozók, valamint a kereskedelem súlya alapján huszadikak vagyunk. Mindezek következménye a cégek elvándorlása, illetve a bérmunka túlsúlya. A megye térszerkezetéből is adódnak problémák a megyeszékhely gazdasági túlsúlya, az erőtlen kisvárosok, az ingázásra való fokozott igény és a szomszédos megyék vonzó hatása miatt.

            Barta Balázs, a Pannon Gazdasági Hálózat (PGH) titkára Ipari parkok és gazdaságfejlesztés címmel osztotta meg gondolatait a hallgatósággal. A 24 ipari park és hat klaszter által 2006. júniusában alakult PGH-ról elmondta, a szervezet célja a Nyugat-dunántúli régió gazdaságának fejlődéséhez hozzájárulni konkrét akciótervekkel és a fenntartható fejlődés megvalósításával. A Pannon Gazdasági Hálózat ennek érdekében a cégek számára partnerhálózatot működtet, beszállítói és gyártói lehetőségeket kutat fel, valamint nemzetközi kapcsolatokat épít. A PHG Vas megye stratégiai partnere és számos településsel kötött együttműködési megállapodást. Szolgáltatásait napjainkra kialakult szervezet és partnerségi hálózat keretében nyújtja.

            Magyar Dániel, a Nyugat-dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség (RIÜ) vezetője Innováció a gazdaságban címmel szólt az öt gazdasági szereplő konzorciumának köszönhetően létrejött RIÜ főbb tevékenységeiről. Elmondta, az innovációs szolgáltatások és a kooperáció-koordináció, a pályázatkezelés, illetve a saját projektek menedzsmentje eredményeként a szervezethez eddig körülbelül 250 pályázatot nyújtottak be, ebből 96-ot támogattak összesen mintegy 1,5 millárd forint értékben. Munkájuk során közel száz külső szakértő segítségét veszik igénybe. Idén körülbelül 1,8 milliárd forintra írnak ki pályázatokat leginkább új termékek és szolgáltatások helyi fejlesztésére. A pályázati kiírások októbertől folyamatosan jelennek majd meg. A Regionális Innovációs Ügynökség pályázatainak finanszírozási forrásairól elhangzott: magántőke, kockázati tőke, illetve vissza nem térítendő támogatások felhasználásával nyújtanak segítséget. A Nyugat-dunántúli gazdasági jövőképről szólva az előadó elmondta, a GDP alapján a gazdaság helyzete jó, a kutatásfejlesztés viszont hiányzik, ám minimális a konkurencia a kutatóközpontok és a felsőoktatási intézmények között, s a hátrányból előnyt is lehet kovácsolni, hiszen kíváncsiság- és/vagy gazdaságorientált kutatómunkára van lehetőség.