Egyéb interjúk : Csanádi Ágnes, a Váti Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht. vezérigazgatója: Sikeres emberi és üzleti kapcsolatok |
Csanádi Ágnes, a Váti Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht. vezérigazgatója: Sikeres emberi és üzleti kapcsolatok
Kleinhappel Miklós 2007.11.28. 20:34
Szakmává vált a programmenedzsment tevékenység Magyarországon az elmúlt években, melyben a Váti Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht. munkatársai kiválóan teljesítenek. Olyannyira, hogy a 2007. és 2013. közötti Európai Uniós fejlesztési időszakban már olyan határ menti programokat is irányítanak, melyekben tizennégy ország működik együtt. Ezeken kívül a Nemzeti Fejlesztési Terv regionális operatív programjainak, az Új Magyarország Fejlesztési Tervben mind a hét regionális operatív program, illetve a két közigazgatás-fejlesztési operatív program lebonyolítói. Minderről Csanádi Ágnes vezérigazgatóval beszélgettünk.
Szakmai és tapasztalati bázisuk a múlt
– Ha össze kellene foglalni a Kht. történetét, milyen fontosabb állomásokat emelne ki?
– Szakmai és tapasztalati bázisunk az, amire támaszkodhatunk. Az 1950-ben megalakult Városépítési Tervező Iroda tevékenysége fokozatosan bővült. Az ötvenes évek második felében tettük meg a regionális tervezés első lépéseit: országos területrendezési vizsgálatokat, általános és regionális rendezési terveket készítettünk. A hatvanas években a regionális tervezés keretében megszületett az Országos Településhálózat-fejlesztési koncepció. A hetvenes évek elején dolgozták ki szakembereink a hazai településtervezés és a regionális tervezés elméletét és gyakorlatát. A nyolcvanas évek közepén fogalmazódott meg a településrendezési tervek szabályozási tartalmának egységesítése, a szabályozási nyilvántartás bevezetésének szükségessége: szakembereink elkészítették a városok egységes, a település egészére kiterjedő szabályozási tervét. Közel 350 fős társaságunk 1993 végén az állami vállalatok privatizációjának időszakában önálló gazdasági társasággá alakult. 1998 óta 100%-os állami tulajdonban lévő közhasznú társaságként működik. Ugyanettől az évtől lettünk a területfejlesztési és a határ menti Phare programok végrehajtó szervezete. Az európai uniós támogatási programokkal kapcsolatos feladataink évről-évre újabbakkal gyarapodtak.
– Sopronban, a 2003. évi osztrák–magyar és szlovén–magyar határ menti Phare programok támogatási konstrukcióinak programzáró konferenciáján beszélgetünk. A projektgazdák szempontjából mekkora jelentőséggel bír egy-egy ilyen konferencia?
– Magyarországon tavaly november végén lezárult a Phare támogatások időszaka, már csak az utánkövetési és ellenőrzési fázisok vannak hátra. A záró konferencia ezért csupán látványosságnak tűnhet, de nem az. A különféle projektek gazdáinak életében nagyon fontos esemény: kiállhatnak a közvélemény elé, és megmutathatják, hogy mire költötték az adófizetők pénzét. Bemutathatják sikereiket, és pozitív példaként szolgálhatnak azok számára, akik ezután pályáznak majd Európai Uniós és hazai forrásokra.
– A következő hét évben hazánk nagyon fontos szerepet játszik majd a határ menti programokban, hiszen a legtöbbet Magyarországról irányítják. Több mint egy tucat ország számára szervezik itt a programokat, a támogatási összegek kifizetését, ennek köszönhetően a jövőben pályázati szempontból is csupán egy térképvonal lesz majd a határ.
– Abban az országban hozzák létre a központi operatív egységet, ahol az irányító hatóság található. Így van ez a szlovén–magyar, illetve a horvát–magyar programoknál, egy kivétel van, az osztrák–magyar reláció. Brüsszel úgy gondolta, hogy a soproni irodában dolgozó kollégák olyan magas színvonalon végezték a munkájukat, aminek köszönhetően nagyobb biztonságot jelent, ha az előttünk álló hét évben ők lesznek az operatív végrehajtás irányítói, mintha erre egy új szervezetet hoznának létre a határ túloldalán, amely munkatársai most tanulnák meg, mi a feladatuk.
„A tények bizonyítják munkatársaink és a projektgazdák együttes sikereit”
– A konferencián az is kiderült, hogy nemcsak az Európai Uniónak, hanem a hazai partnereknek is meglehetősen jó véleményük van Önökről. Mi a kiváló kapcsolatok titka?
– A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökséggel (RFÜ) azért különleges a viszonyunk, mert előbb jött létre a Váti Nyugat-dunántúli egysége, mint az RFÜ. Az akkori Regionális Fejlesztési Tanács a mi kollégáink közül csábította el a projekttípusú gyakorlatot szerzett Győrffy Gábort, aki most a szervezet igazgatója. De nagyon sokan dolgoznak az államigazgatás különböző területein azok közül is, akik a mi Phare-os bölcsőnkben „nevelkedtek”. A Regionális Operatív Program (ROP) végrehajtásáért felelős kollégák többsége korábban ugyancsak Vátis volt. Mindez szíthatott volna haragot, de nálunk nem így történt. Folyamatosan fenn tudjuk tartani az együttműködést, eképp nagyon hatékonyan dolgozunk. Emberi kapcsolatok nélkül mindez nehezebb lenne. Igaz ez a különböző vezetőkre is: a mindenkori tanács elnökének együttműködési készsége nagyon fontos. Hiszem, hogy ma Magyarországon minden konfliktus és együttműködés szubjektív alapon mérhető.
– Ötven éve tart a folyamatos fejlődés, amely gondolom, a jövőben sem torpan meg.
– Markánsan elkülöníthető a Kht. határ menti együttműködésekhez kapcsolódó ténykedésének három fázisa. A projektek viszonylatában most lezárt programokat követően az interregionális programok lebonyolításával bíztak meg minket, amelyek némileg más határszakaszokat jelentettek, ugyanis időközben megváltoztak a szomszédaink – az Európai Unióhoz velünk együtt csatlakozó országokkal kapcsolatosan más minőségi partnerséget tudtunk megvalósítani, mint korábban, amíg tág határok voltak. 2007-től 2013-ig következik a harmadik szakasz, amikor már tizennégy ország együttműködésével létrejövő programokat irányítunk. Jól látható a szakmai előrelépés. Magyarországon a Nemzeti Fejlesztési Tervből a ROP, az Új Magyarország Fejlesztési Tervben (UMFT) mind a hét regionális operatív program, illetve a két közigazgatás-fejlesztési operatív program lebonyolítói vagyunk. Kevés olyan intézmény található hazánkban, ami 8–9 éve folyamatosan bővülve és tanulva ilyen feladatokat lát el. Szakmává vált a programmenedzsment tevékenység, mi ebben úgy gondolom, hogy jól teljesítettünk és teljesítünk, a tények bizonyítják munkatársaink és a projektgazdák együttes sikereit. Tízmilliárdos óriásprojekteknek is a gazdái vagyunk, tehát olyan központi programokat is lebonyolítunk majd, melyek nem pályázati úton, hanem kormányzati kijelöléssel kerültek a rendszerbe. Újdonság még, hogy a fent említett tizennégy ország együttműködését úgy kell levezényelnünk, hogy a Magyar Államkincstáron keresztül mindegyik országba tudjunk forrásokat utalni. Nagyon komoly szakmai kihívásról van tehát szó.
|