| Egyéb interjúk : Roszík Péter, a Nyugat-dunántúli Biokultúra Egyesület elnöke: Biogazdálkodás – nagyok a lehetőségeink |
Roszík Péter, a Nyugat-dunántúli Biokultúra Egyesület elnöke: Biogazdálkodás – nagyok a lehetőségeink
Kleinhappel Miklós 2007.12.29. 09:10
A szlovén–magyar határ menti területen tevékenykedő parasztgazdaságok és támogató szervezeteik együttműködési rendszerének kialakítása, versenyképességük fokozása, illetve a hazai és a nemzetközi piacon történő közös megjelenés érdekében hívta életre a Régiófókusz Kht. és a lendvai Razvojni Center EKO-NET elnevezésű projektjét, melynek záró konferenciáján december 5-én Roszík Péter, a Nyugat-dunántúli Biokultúra Egyesület elnöke is előadást tartott. Ezt követően adott interjút lapunknak.
– Világszerte dinamikusan fejlődik a biogazdálkodás, jelenleg a Földön 30 millió hektáron van jelen. Előnye, hogy a fogyasztó és a termelő között kizárt a félreértés, hiszen a biotermelésre és az egyes termékek előállítására vonatkozóan minden részletre kiterjedő szabályozási rendszer van életben. Ez nem mondható el a többi (alternatív, natúr, integrált és egyéb jelzővel illetett) élelmiszerről.
– Sokakban felmerül a kérdés, hogyan lehet garantálni a vegyszermentességet, ha a környezetszennyezés egyre nagyobb méreteket ölt?
– A biotermékek egyebek mellett élelmiszerbiztonsági szempontból is kiemelkednek az élelmiszerek közül. Esetükben soha nem fordult elő az Európában és a világon az elmúlt időszak élelmiszereket veszélyeztető történéseihez hasonló. Igaz, rizikót jelent például, hogy a 20–30 évvel ezelőtt a földekre kijuttatott növényvédő szerek egy részét a növények ma is képesek felvenni, és természetesen a környezetszennyezést sem hagyhatjuk figyelmen kívül. Legnagyobb kockázat mégis a génmódosított növények köztermesztésbe kerülésében rejlik – azok elszennyezhetik nem csupán a hagyományos, hanem a biotermékeket is.
– Magyarország hol szerepel a „bioranglistán”?
– Hazánk sokáig „bezzeg-ország” volt. Amikor az első, a biotermeléshez szükséges feltételekkel rendelkező országok neveit tartalmazó lista megjelent, a világ országai közül összesen öt szerepelt rajta. Európából csupán Svájc és Magyarország. Ez nagyon erős pozíciót jelentett. Sajnos a fejlődés napjainkban főként támogatási és irányítási problémák miatt megtorpant. A 27 EU-s tagország közül Magyarország az egyetlen, amelynek három éve folyamatosan csökken a biotermeléshez használt területe. Mégsem vagyunk pesszimisták, mert bízunk abban, hogy amikor várhatóan 2009-ben újra elkezdődnek a biotámogatási programok, a kedvező folyamatok hatására megduplázódik a magyar termelés nagysága, sőt 2013-ra akár az 5–6 százalékos mértéket is elérheti.
– A szomszédos Ausztriához hasonlóan nagyhatalommá is válhatunk?
– Nyugati szomszédunknál 13–14, hazánkban jelenleg mindössze 2 százalék a biotermelés részesedése a mezőgazdaságból. Adottságaink ugyanakkor kimagaslóan jók. Az Európai Unió régi tagállamaiban sokkal szennyezettebb környezetben gazdálkodnak a termelők a korábbi jóval intenzívebb kemizálás okán; nálunk az elmúlt évtizedekben növényvédő szakmérnökök irányították a vegyszerek felhasználását. Ezen kívül az ország nagyon sok térségében a „nagy öregek” még birtokolják és átadhatják a fiatalabb generáció számára a hagyományokon alapuló mezőgazdasági ismereteket. A lehetőségeink tehát nagyok.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
