„A versenyképes, együttműködő társadalom megteremtése mindenki jól felfogott érdeke”
– Több helyen hangoztatta, hogy az esélyegyenlőség megteremtését, a társadalmi érdekegyeztetést, illetve a verseny korlátok közé szorítását fontosnak tartja. Véleménye szerint mi mindent veszíthet Magyarország, ha a fentiekből valamelyik nem valósul meg?
– Az egyes rétegek lemaradásának a többség is vesztese lehet, ezért világossá kell tenni, hogy a versenyképes, együttműködő társadalom megteremtése mindenki jól felfogott érdeke. A leszakadók felé nem elég szolidárisunkat kifejezni, elkötelezettnek lennünk problémáik megoldására, és az sem, hogy bíztatjuk őket a versenyre. Felzárkóztatásukhoz egybefüggő, egyidejű, egymásra épülő programokra, továbbá a létszámarányosnál nagyobb forrásokra és eszközökre van szükség.
– Mely tények jelölik ki a feladatainkat?
– Magyarországon jelenleg kétmillió embernek nincs szakképzettsége. Ez baj, hiszen a képzettség nélküliek 24–27 százalékának van csak munkája, míg a diplomásoknál ez az arány nyolcvan százalék. Ugyanakkor például a 20–24 év közötti romák mindössze 1,2 százaléka tanul a felsőoktatásban.
– Említette az egymásra épülő programokat, illetve a létszámarányosnál nagyobb forrásokat és eszközöket. Konkrétan melyek ezek?
– Az ország számára az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) megteremti az esélyt az európai felzárkózáshoz, hiszen az ÚMFT ágazati operatív programjaira mintegy 6 250 milliárd forint áll rendelkezésre. Ennek keretében uniós forrásokból 60 milliárd forintot fordíthatunk a szakképzésre. De nem feledkezhetünk meg arról a mintegy 600 ezer fogyatékkal élőről sem, akiknek jelenlegi ellátása nem teszi lehetővé, hogy egy részük a rehabilitációt követően visszatérjen az aktívak közé. Magyarországon a fogyatékkal élők mindössze kilenc százalékának, míg Nyugat-Európában 30 százalékának van munkahelye.
Nyugat-dunántúli régió: „dinamikus fejlődést várok 2008-ban”
– Márcsak kötődése révén is jól ismeri a nyugat-dunántúli régiót, illetve gazdaságának problémáit és lehetőségeit. Ön szerint milyenek a kilátásaink 2008-ra?
– A számok önmagukért beszélnek: míg a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2006-ban 2,17 milliárd forintot fordított terület- és régiófejlesztésre, addig 2007-ben ez a keret már 2,93 milliárd forintot tett ki. A helyi önkormányzatok támogatására 1 milliárd 684,7 millió forint jutott, amelyből a szilárd burkolatú belterületi közutak felújítása 630,5 millió forintot fordítottak. A fejlesztési és vis maior feladatok ellátására 1 milliárd 026,2 millió, a hátrányos helyzetű kistérségek felzárkóztatása pedig 28,0 millió forintot lehetett felhasználni. Ezen kívül az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumtól 828,8 millió, míg a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból 317,4 millió forint szolgálja a régiót. A megyei területfejlesztési tanácsok döntési hatáskörében 2007-ben 103 millió forint állt rendelkezésre. Ha az eltelt időszakot figyelem, optimista vagyok, és dinamikus fejlődést várok 2008-ban, hiszen a tervek szerint a régió az ideihez hasonló nagyságrendű támogatásra számíthat jövőre is.
„2009-től várhatóan lényegesen gyorsabb ütemben növekedhet a magyar gazdaság”
– A Népszavának a közelmúltban adott terjedelmes interjújában úgy fogalmazott, a reformfolyamatok szabályozási részét 2007 végéig, 2008 elejéig lezárják. Ezt követően a változások menedzselése van hátra, illetve két, három ügyben a következő ciklust érintő változtatások megkezdése. Még mindig tartja ezt az álláspontját?
– Igen, továbbra is úgy gondolom, hogy a 2006 nyarán elkezdett reformfolyamatok szabályozási részét eddig az időpontig le tudjuk zárni, ezt követően „már csak” a változások menedzselése van hátra. Emellett az említett két, három ügyben a következő ciklusokat érintő változásokon kívül el kell kezdenünk az ezekről szóló társadalmi párbeszédet, a kiegyezés folyamatát. Ilyen például az időspolitika kérdése a 2015–2025. közötti időszakban, vagy a 2010-es évekre az adó- és járulékteher-rendszer átrendezése.
– Idén a gazdasági növekedés jelentősen elmaradt a környező országokétól. Mikorra várható, hogy ha nem is meghaladjuk, de legalább elérjük a teljesítményüket?
– 2009-től várhatóan lényegesen gyorsabb ütemben növekedhet a magyar gazdaság. A tavalyi és az idei évi fiskális konszolidációját követően újabb ilyen jellegű megszorító intézkedésre már nem lesz szükség. A lakosság jövedelmi helyzetének javulásával összhangban az idei visszaesés után ismét növekszik majd a háztartások fogyasztása. A gazdaság mielőbbi kifehérítése a gazdaság szereplőinek régi követelése, mivel a tisztességtelen vállalkozások a tisztességesek esélyeit rontják, és növelik az egy főre jutó közterhet. A kormány az elmúlt időszakban több mint húsz törvény módosításával olyan feltételeket teremtett, amelyek eredményeképpen a magyar gazdaság jelenősen „tisztult”. Az így keletkező állami többletbevételt pedig az ágazat versenyképességének növelésére lehet fordítani.
AJÁNLOM AZ OLDALT
