– Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program megvalósítása érdekében a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) létrehozta a helyi vidékfejlesztési irodahálózatot, minden kistérségben egy irodát – avat be a részletekbe Gönczi Zsolt, az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet osztályvezetője. – Ezek feladata volt a helyi LEADER közösségek megszervezése. Ez kistérségenként egy-egy közösséget jelentett, de brüsszeli ajánlásra egyszerre indult a program 3-as és 4-es tengelye, aminek következtében alulról építkező elképzelések alapján kellett megszervezni a közösségeket. 168 helyett így száz-egynéhány közösség jött létre, melyek között vannak több kistérségre átnyúlók is. Mindez azt jelenti, hogy körülbelül száz olyan közösség lesz, amely megkapja a jogot arra, hogy a következő 120 napban helyi vidékfejlesztési stratégiát készíthessen. A tervezési folyamatot a korábbi évekkel ellentétben informatikai háttérrel segítjük, aminek köszönhetően egyrészt egységesebbek lesznek a pályázati anyagok, ami nagyban megkönnyíti a bírálók munkáját, másrészt pedig a kötelező adatbevitelek okán a közösségeket is segíti a tervezésben azzal, hogy a rendszer az információk alapján következtetéseket von le, javaslatokat tesz. Várhatóan az év második felében derül ki, mely közösségek alakulhatnak LEADER szervezetekké. Számukra elérhetővé válnak a 3-as és a 4-es tengely forrásai is, és eldönthetik, milyen projektekre van szükségük, azokat elbírálják, valamint döntenek a támogatások mértékéről. Fontos megjegyezni, hogy akik elesnek majd ettől a lehetőségtől, azok sem vesztesek, ugyanis gazdálkodhatnak a 3-as tengelyes forrásokkal. A jogi státuszú (egyesületi vagy non-profit jellegű szervezetté alakult) LEADER közösségek maguk ellenőrzik a projektek megvalósulását. Versenyhelyzet csak a közösségen belül alakul ki, „kívülről” nem lehet pénzt elvinni tőlük, mint ahogy a rendszerbe bevinni sem.

            A szakember a fentiekhez hozzátette: a polgármestereknek, illetve a résztvevő szervezeteknek az a legfontosabb feladatuk, hogy a tervezőcsoportot tájékoztassák a fejlesztési elképzeléseikről. Nagy tehát a résztvevők felelőssége, hiszen a tervezési csoport oda csoportosítja a forrásokat, ahol biztosan várhatók projektek. Ellenkező esetben a projektek hiánya miatt elveszik az adott területre szánt pénz. A rendszer másik buktatója, hogy ha a csoport úgy dönt, hogy a támogatni kívánt területek közül kihagy egyet, például a lovas turizmus támogatását, mert nem érkezett elegendő számú pályázat, majd elfogadják a stratégiai tervet, elkezdődik a pályáztatás, és kiderül, hogy mégis vannak vállalkozók, akik fantáziát látnak a lovas turizmusban, ekkor már nem vehetnek részt a programban. Össze kell tehát gyűjteni a 2013-ig szóló fejlesztési elképzeléseket attól függetlenül, hogy azok a LEADER vagy más programokban valósíthatók-e meg, és a projekttömegből a tervezői csoport lényegesen könnyebben, hatékonyabban és gyorsabban tudja eldönteni, melyek valósíthatók meg a 3-as, illetve a 4-es tengely, vagy más pályázati rendszer keretében. Gönczi Zsolt végezetül hangsúlyozta, a LEADER program lebonyolító csoportjait 40 százalékban a közszféra, 30 százalékban a civilek és ugyancsak 30 százalékban vállalkozók alkotják annak érdekében, hogy a támogatások a lehető legszélesebb körben lehessenek elérhetők. Ahhoz tehát, hogy egy-egy döntés megszülethessen, a három csoport közül legalább kettőnek azonos álláspontot kell képviselnie.

            Pásztohy András, az FVM miniszteri biztosa, miniszteri főtanácsadó érdeklődésünkre válaszolva elmondta, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program az Európai Unió agrárprogramja alapján készült el. Ebben a korábbi programokhoz képest jelentős hangsúlyváltozások találhatók. Egyrészt segíti a modernizált versenyképes árutermelő gazdaság fejlesztését, melyre a hétéves program keretében rendelkezésre álló 1300 milliárd forint 48 százaléka jut. 440 milliárd forinttal szolgálja a környezet- és tájgazdálkodást. A fennmaradó összeg a vidéki életminőség javítását hivatott támogatni oly módon, hogy a mikro-, illetve a mezőgazdasági vállalkozások, a falusi turizmus több lábon állását segíti a munkahelyek stabilizálása, bővülése érdekében, ugyanakkor támogatja a falusi örökség megőrzését, a tájvédelmet, a közösségi terek kialakítását, tehát ez a szegmens teszi lehetővé a teljesítőképes tudás elsajátításának segítését is.

            – Azért tartom paradigmaváltásnak az EU agrárprogramját, mert nagy hangsúlyt fektet a vidékfejlesztésre, de nem a nagyüzemek, hanem elsősorban a vállalkozások támogatásával. Országszerte mintegy 3 ezer település, 4 ezer civil szervezet és 5500 vállalkozó fogott össze annak érdekében, hogy részt vegyenek az új LEADER programban. Az unió által 70 milliárd forinttal támogatott program egyebek mellett segíti a mikro- és kisvállalkozásokat, a közösségépítést, a képesség- és készségfejlesztést, a térségeken belüli és az azokon túlmutató gazdasági, illetve kulturális hálók kialakítását, a mezőgazdasági tevékenységek mellett vagy helyett más tevékenységek megindítását, valamint sok egyedi, egymással összefüggő és egymást kiegészítő projekt megvalósítását. A versenyképes mezőgazdaság éppúgy szolgálja a vidékfejlesztést, mint a tájkörnyezet fejlesztése. Ezért nagyon fontos, hogy a következő években rendelkezésre álló 260–280 millió forint közvetlen vidékfejlesztésre szánt forrás a vidéki élet minőségét javítsa.

            Minden okunk megvan a bizakodásra, hiszen Magyarország már eddig is jelentős eredményekkel büszkélkedhetett a LEADER programban. Az AVOP LEADER programban, amely 2005 tavaszán indult, mintegy ezer települést tömörítő 70 településcsoportban 7 milliárd forintnyi támogatási összeg igénybevételével valósították meg projektjeiket a résztvevők. Az EU-hoz velünk egy időben csatlakozó országok közül hazánkban volt a legsikeresebb ez a kezdeményezés. A közösségi alapon történő forrásfelhasználás és a partnerség elvén való együttműködéssel történő programalkotás és -megvalósítás tehát sikeres.

            – Közös a résztvevők érdeke: a települések akkor tudnak fejlődni, ha minél több polgár tudja hozzáadott értékkel bővíteni vállalkozását, a lakosok adózó állampolgárokká válnak. Ehhez a civileknek fel kell karolniuk a vállalkozások érdekeit, és segíteniük kell az önkormányzatokat terveik megvalósításában – mutatott rá Pásztohy András.

            Minden önkormányzatnak alapvető érdeke, hogy a helyi közösségek, meghatározó szereplők alkossák meg a település jövőképét, majd ennek megvalósításához találják meg azokat a szereplőket, akik egy-egy ecsetvonással hozzájárulhatnak a fejlődéshez, folytatta az előbbi gondolatot Gergó András, a Győr mellett található Ikrény polgármestere. A körülbelül 1800 lakosú település első embere úgy vélekedett, mindebben meghatározó kohéziós szerepe van a polgármestereknek.

            – A civil szervezetek működése nagyban függ attól, hogy a települések anyagilag tudják-e őket támogatni. Ám ha olyan jövőképet fogalmaznak meg, amelyhez a LEADER program kereteiben forrásokhoz lehet jutni, akkor megerősödhetnek. Ugyanez igaz a vállalkozókra is: az önkormányzatok számára nagyon fontosak a gazdasági szempontok, így ha adót fizető egyéni vállalkozók is szép számmal megtalálhatók egy településen, akkor a mindez olyan adottságokat jelent, amik szinte garantálják egy település fejlődését.

            Ikrény erre kiváló például szolgálhat. A második világháború után önállóvá vált település fejlődése főképp az utóbbi tíz évben lódult meg. Az önkormányzat 7–8 éve tudatosan alakítja ki és értékesíti építései telkeit, tagtelepüléseivel azon dolgozik, hogy a földgáz- és a csatornahálózat minél nagyobb mértékben épüljön ki. Folyamatosan keresik és meg is találják azokat a partnereket, akiknek érdeke a velük történő együttműködés. Az erőfeszítéseknek köszönhetően Ikrény mára összkomfortos településsé vált, melynek adott az intézményi infrastruktúrája, sőt, a közelmúltban óvodabővítési pályázatot nyújtott be, hiszen évente 18–25 gyermek születik, így kicsivé vált az óvoda. 2006-ban 450 millió forintos beruházással megvalósult a Rápcatoroki Kutyás és Sportközpont, ahol különböző sportágakban már több nemzetközi rendezvényt tartottak. A 85-ös út autópályás csomópontja közigazgatásilag Ikrényhez tartozik. Az önkormányzat az emellett található magántulajdonban lévő területek tulajdonosaival 130 hektáros ipari területet alakított ki. Jelenleg a közműtervezés fázisában van a beruházás, a tulajdonosok elképzelése szerint áprilisban vagy májusban a birtokukban lehet az építési engedély, és elkezdődhet a kivitelezés, ami újabb lökést adhat Ikrény gazdaságának.

– A térség szempontjából nagyon jelentős a létrejött együttműködés attól függetlenül, hogy sikerül-e majd LEADER csoporttá válnunk, hiszen két kistérség két legnagyobb városa, Csorna és Kapuvár példaértékű összefogással mutatja meg, hogy az elmúlt évtizedekben tapasztalt folyamatos rivalizálás ellenére jól kitűzött célokért össze tudott fogni – mondta Hámori György, Kapuvár polgármestere.

A Rábaköz akciócsoport jelenleg a stratégiai tervét készíti (pillanatnyi állásában a tagok március 19-én véleményezték és fogadták el a dokumentumot). A részletekről szólva a polgármester kifejtette: új távlatokat nyit a vidékfejlesztésben, hogy ezúttal nem csak a nagyvárosokban, hanem a kistelepüléseken is jelentős beruházások történhetnek.

– Akciócsoportunkban 44 település evez egy hajóban. A térség nagyon fontos feladata a munkahelyteremtés. A laikusok ezt általában az ipari szegmensben képzelik el, de az értékeinkre épített turisztikafejlesztéssel is teremthetők munkahelyek. Mindkét nagyváros alatt termálvíz található, itt élünk a Hanság kapujában, az öko- és a kerékpáros turizmusban is számos lehetőség rejlik. Nem hanyagolhatjuk el a közigazgatás fejlesztését sem: megalakultak a kistérségi többcélú társulások, ám a közigazgatás színvonalát több településen javítani kell például az e-közigazgatás erősítésével. Ez egyes településeken szakemberek képzését is jelenti, amire szintén lehetőség van LEADER programban. Prioritás még a határon átnyúló kapcsolatok erősítése: a Rábaköz elhelyezkedése szinte követeli, hogy közvetlen szomszédainkkal, de akár távolabbi országokkal is működjünk együtt. Ha a térség mezőgazdaságát nézzük, elmondható, hogy ez az ország egyik legjobb termőterülete. Bár a magyar mezőgazdaság jelenleg leginkább gabonaféléket termeszt (ami itt is jellemző), de Mihályi környékén a tradicionális zöldség- és gyümölcstermesztésre például építhetünk. Bizakodók vagyunk, ugyanis bárhogy alakul a LEADER pályázat sorsa, az együttműködés további távlatokat nyit – közösségek sikeresebben tudnak részt venni az Európai Uniós pályázatokon mint az egyes települések.