V. évfolyam 20. szám 2008.04.23.
SEK: egységben a tanárképzés elmélete és gyakorlata
– interjú dr. Manherz Károllyal
„A társadalom újabb és újabb igényeinek csak olyan tanárképzés felelhet meg, amelyben az alap- és mesterképzést jó feltételekkel, és a képző intézményekhez is kötődő továbbképzési rendszerrel egészítjük ki. Hasonlóan, mint Szombathelyen, a Savaria Egyetemi Központ keretébe egy éve integrálódott pedagógiai szolgáltatási feladatrendszer”, mondta hírlevelünknek adott interjújában dr. Manherz Károly, az Oktatási és Kulturális Minisztérium felsőoktatási és tudományos szakállamtitkára.
A működés és a szolid fejlesztés feltételei adottak
– A következő három évben a legtöbb költségvetési támogatásban az Oktatási és Kulturális Minisztérium részesül. 2011-ben 446 milliárd forintból gazdálkodhat, az előttünk álló három éves periódusban az eddigieknél 4,6 százalékkal többel. Mire elég ez a pénz a felsőoktatás minőségének javítása, illetve a felsőoktatás és a gazdaság, valamint a munkaerőpiac kapcsolatának erősítése viszonylatában, mely feladatokat oly régóta sürgetik a szakemberek?
– A felsőoktatás költségvetési támogatása a tavalyi évi 214 milliárd forintról, idén 226, 2009-ben 232, 2010-ben pedig 241 milliárd forintra növekszik; a támogatás növekedését a felsőoktatási törvény garantálja. Ez a támogatás teszi lehetővé az elkövetkezendő három évben a képzési szerkezet átalakítását, a többciklusú képzésre történő átállást, ezzel összefüggésben nyújt fedezetet a hallgatói támogatásokhoz (például ösztöndíjak, kollégiumi támogatás), továbbá a belépő PPP-beruházásokkal összefüggő szolgáltatásvásárlás tárca által vállalt támogatási részét is adja. A tervezett költségvetési támogatás a 2007-ben aláírt három éves fenntartói támogatás állandó része mellett a hallgatói létszámváltozástól is függő – évenként változó – képzési és tudományos normatívákra is fedezetet nyújt. Tehát a működés és a szolid fejlesztés feltételei adottak. A fejlesztést igazán dinamizáló forrásnak az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében és más kutatási, fejlesztési és innovációs forrásokból elnyerhető pályázati támogatásokat tekinthetjük. Ez nem csupán ígérvény, mert a héten mintegy 36 milliárd forint támogatást nyert hat felsőoktatási intézmény (Győr, Miskolc, Dunaújváros, Pécs, Eger, Gyöngyös) az infrastrukturális fejlesztésekhez.
Átállás az új képzési szerkezetre 2012–2013-ra
– Jelentős gazdasági lehetőségek rejlenek a felsőoktatásban résztvevők számának növelésében, mondta Michael Davidson, az OECD vezető oktatási szakértője egy szakmai konferencián márciusban. Hozzátette: az elmúlt tíz évben Magyarországon ugyan nagyságrendekkel nőtt a felsőfokú végzettséget szerzők aránya, de ez még jelentősen elmarad az OECD-átlagtól. Hogyan és mikorra valósítható meg a szakértő által hangoztatott elképzelés?
– A felsőoktatásban az elmúlt évtizedben megnégyszereződött hallgatói létszám hazai viszonylatban majdnem erőn felüli teljesítése volt a felsőoktatásnak, és ezzel a fejlesztéssel Európai Uniós viszonylatban is a középmezőnyben vagyunk. A felsőoktatás kapacitása adott, a fejlesztéseknek a minőséget kell szolgálniuk. Az államilag támogatott új belépő hallgatók száma tavaly és idén is 56 ezer volt, és a jövőben is ezzel számolunk, továbbá a költségtérítéses képzésben a felvételnek a jelentkezők minősége és az intézmény kapacitása szab határt. A létszámokat kívülről nem korlátozzuk. A több ciklusú képzésre történő átállás, a rugalmas képzési szerkezet, a megváltozott szakstruktúra, a rövid ciklusú képzések mind azt segítik, hogy növekedhessen a diplomások száma. A felsőoktatásban végzettek, a diplomások számának korlátot a merítési bázis, a jelentkezők száma szab határt és a demográfiai adottságokkal nekünk is számolni kell. Az új képzési szerkezetre történő átállás 2012–2013 körül várható, így prognosztizálni is ezt követően lehet a folyamatokat, de az elkezdődött változások eredményeként számolhatunk a diplomás végzettek számának növekedésével.
Tanárképzés: alap- és mesterképzés jó feltételekkel, és a képző intézményekhez is kötődő továbbképzési rendszerrel kiegészítve
– A tanulók teljesítményét semmilyen más iskolán belüli tényező nem befolyásolja úgy, mint a tanárképzés minősége, áll az Európai Bizottság egy friss jelentésében. Milyen változtatások szükségesek ehhez a hazai tanárképzésben, illetve milyen szerepet kaphat a tanárképzés jövőjében az immár a Nyugat-magyarországi Egyetemhez tartozó „szombathelyi tanárképző”, az egykori Berzsenyi Dániel Főiskola?
– Egyetértünk azzal, hogy az oktatási rendszer kulcsa az óvó, a tanító, a tanár és a professzor kezében van. Ezért a tanárképzés átalakulása, a minőségi tanárképzés, amely egyrészt szól a közvetített szaktudományi és a tanári mesterség kompetenciáiról, központi feladatunk. A kétciklusú képzésben megvalósuló mester szintű tanárképzés tartalmát a közoktatással szorosan együttműködve dolgoztuk ki, a tanári mesterszakok alapítása megtörtént a képzések indításának akkreditációja folyamatban van, és még előttünk álló feladat a képzés részét alkotó féléves iskolai gyakorlat feltételeinek megteremtése a rendszer kiépítése. Ne feledjük, hogy a társadalom újabb és újabb igényeinek csak olyan tanárképzés felelhet meg, amelyben az alap- és mesterképzést jó feltételekkel, és a képző intézményekhez is kötődő továbbképzési rendszerrel egészítjük ki. Hasonlóan, mint Szombathelyen, a Savaria Egyetemi Központ keretébe egy éve integrálódott pedagógiai szolgáltatási feladatrendszer. Országosan régiónként ilyen centrumokat kell létrehozni, ahol a tanárképzés elmélete és gyakorlata egységben jelenik meg.
(Kleinhappel Miklós)
AJÁNLOM AZ OLDALT
