NYME SEK HÍRLEVÉL

V. évfolyam 36. szám 2008.06.12.

Fogyatékosság és rehabilitáció
            Bujdosó Balázs és Kemény Ferenc Fogyatékosság és rehabilitáció című könyvét mutatja be prof. dr. Gadányi Károly, a Savaria Egyetemi Központ elnök-rektorhelyettese június 19-én 14 órakor a Regionális Felsőoktatási Forrásközpont Konferenciatermében. A tankönyv fejezetei tárgyalják a fogyatékossághoz történő viszonyulásunk történeti és társadalmi változásait, de megismertetnek a fogyatékosság új értelmezésével is.

(Kleinhappel Miklós)

Változik a könyvtár nyitva tartása
            Június 30. és augusztus 1. között a megszokottól eltérően hétfőtől péntekig 13 óráig várja az olvasókat a Savaria Egyetemi Könyvtár. Ebben az időszakban a D–­épületben található Idegen Nyelvi Könyvtár szolgáltatásait a Központi Könyvtár segítségével lehet igénybe venni. A nyári bezárás miatt augusztus 4-től 22-ig a könyvtár is zárva lesz; a létesítmény a tanévben megszokott nyitva tartással augusztus 25-től várja újra olvasóit.

(Kleinhappel Miklós)

Nyári táboroztatás idén is
            Idén immár harmadszor szervezi meg és bonyolítja le a vasi megyeszékhely önkormányzatának nyári táborát a Szolgáltató és Kommunikációs Iroda (SZKI). A jövő héten kezdődő, augusztus 22-ig tartó egy hetes turnusok alatt a gyermekekkel a Bölcsészettudományi, a Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi, illetve a Természettudományi és Műszaki Kar hallgatói foglalkoznak, akik így szakmai gyakorlatra tesznek szert. A tábornak az egyetemi központ C­–épületével szemben található Aranyhíd Nevelési Oktatási Integrációs Központ ad helyet. Jelentkezés, illetve bővebb felvilágosítás az SZKI-ban.

(Kleinhappel Miklós)

A kádári köpönyeg labirintusai
            Dr. Murai András, a Bölcsészettudományi Kar (BTK) Kommunikáció és Médiatudomány Tanszék vezetője Nosztalgia és bezártság – Filmek a Kádár-korszakról című, az ISES-füzetek elnevezésű sorozatban megjelent kötetéről szóló beszélgetésnek adott otthont hétfőn az Agora–Savaria Filmszínház. A telt házas rendezvény hangulatát megalapozandó Papp Gábor Zsigmond Balaton retro című, korabeli filmhíradókból és amatőr felvételekből összeállított filmjét vetítették le. Vágvölgyi András mozgókép-pedagógus ezzel kapcsolatosan elmondta, a korszak a hazai filmgyártás virágkora volt úgy a minőség, mint a nézőszám tekintetében; egy-egy Jancsó-bemutatóra például az 1970-es években is milliós nagyságrendben adtak el jegyeket. Ellentétben a világban vagy más közép-európai országban megfigyelt jelenségektől, Magyarországon a filmgyártásra nagy hatással voltak a politikai, a gazdasági és a társadalmi folyamatok. A kultúrpolitikára pedig a mozgókép szempontjából is jellemző volt a kettősség: a Balázs Béla Stúdió egyrészt segítette, másrészt szemmel tartotta az ifjú alkotókat. A Murai András által elemzett filmek a támogatott kategóriába tartoztak, miközben (újabb kétarcúság) hol nyíltan, hol burkoltan a rendszerrel szembeni kritikákat is megfogalmaztak. „Milyen labirintusokat rejt Kádár köpönyege? A magyar filmnek, illetve az emlékezetünknek sikerült-e kibújnia – és ha igen, hogyan – ebből?, erre keressük a választ ma este”, mondta a szakember. A film vetítését követően Katona Attila, a BTK Történelem Tanszék főiskolai docense a Kádár-korszak lényegét egy az 1970-es években született vicc alapján szemléltette, mely szerint a szocializmus átmenet a kapitalizmusból a kapitalizmusba. Magyarországon Kádár negyven éve a szovjet rendszer lebontása volt annak ellenére, hogy nem ez volt a célja. A 20. századi magyar történelemben ez az időszak volt a leghosszabb nyugalmi, politikai történet nélküli periódus – a mai felnőtt generáció tagjainak többsége ezt élte meg –, és éppen ez okoz komoly problémákat a politikatörténettel egyenlő történetírás számára. A Kádár-rendszer ugyanakkor átformálta a társadalmat: a parasztság ezer év után megszűnt, tagjai falusi munkavállalókká váltak. Az időszak legérdekesebb jelensége a rendszer egyáltalán nem szükségszerű felpuhulása; gondoljunk csak Romániára, és látjuk, folyamatos, nyílt elnyomással fenntartható a diktatúra. De hazánkban valamilyen formában mindenki a rendszer része lett. Emellett kisebb-nagyobb mértékben mindenki besározódott. És hogy miért tekintenek sokan nosztalgiával erre az időszakra? A történész kifejtette, a nyugat-európai eredetű retro célja hazánkban nem a Kádár-korszak felelevenítése volt. A nosztalgiahullámot az 1960-as és ’70-es évek nyugati alakítóinak köszönhetjük. Azoknak az embereknek, akik az úgynevezett nagy dolgokat véghezvitték. Csakhogy itthon a rendszerváltás utáni kiábrándultság, reménytelenség közepette adta magát a „hétköznapi ember” számára kiszámítható, viszonylagos biztonságot adó, ám unalmas és langyos víz jellegű Kádár-kor iránti nosztalgia. Minden nézőpont kérdése. Valójában a boldog békeidők sem voltak boldogok. Nagyon is boldogtalan korszaka volt ez történelmünknek egészen az 1920-as zűrzavaros évekig, amikor először „boldoggá nyilvánították”. A történész véleménye szerint a retro idegesítő, zavaró jelenség. Akkor alakul ki, amikor a jelen elveszik, a jövő pedig kilátástalan. „Felejtsük el a múltidézést, ha az ország számára jövőt akarunk teremteni!”, figyelmeztetett. Török Gábor filmtörténész, az Andragógia Tanszék főiskolai docense mondanivalóját így kezdte: „Nehéz helyzetben vagyok. Egy egészen jó filmet láthattunk, Murai András pedig írt egy egészen jó könyvet – bár én a szavakat megfordítva a Bezártság és nosztalgia címet adtam volna a kötetnek”. Majd kifejtette, örvendetes, hogy csaknem húsz évvel a rendszerváltás után egy filmes képes nevetve búcsúzni a Kádár-korszaktól. Attól az időszaktól, amely céljaival ugyan az értelmiség nem értett egyet, ellenkultúrát hozott létre, ám a jutalmakat és a szakszervezeti beutalókat elfogadta. Emellett a kettős mérce (mézesmadzag és botütés) időszaka volt ez. „A filmet látva kicsit elhittem, hogy mégis volt Magyarországon rendszerváltás”. Dr. Murai András a kötetéről szólva rámutatott: az ember mindig a múltjához fordul, ha meg akarja találni magát a jelenben. Ez a társadalom szempontjából is így működik. A múlt – amely valójában konstrukció – nem statikus, eseményeit a jelen értelmezéséhez ok-okozati összefüggésbe kell helyezni. Ugyanakkor a társadalmi és politikai keretek változásával átértékeljük a múltunkat is. Könyvében azt vizsgálta, a filmekben ez hogyan valósult meg. Véleménye szerint a Kádár-korról szóló filmek (a második legtöbb film ezt az időszakot boncolgatja) három csoportra oszthatók. Az első, mindössze körülbelül egy tucat mozit magában foglaló csoport a mitizáló, a korszakról a korszakban készült, a Megáll az idővel vagy a Nagy generációval fémjelzett alkotásoké. A második a ’90-es évek nosztalgiahulláma szülte filmek. A harmadik csoport pedig a korábbiaknál sokkal keményebb kritikát megfogalmazó, a korszakot rideg, élhetetlen világnak bemutató alkotások, közöttük például a Fehér tenyérrel.

(Kleinhappel Miklós)

Ahonnan Kolombusz felfedezőútra indult
            A Timanfaya, a Teide és a Garajonay nemzeti parkok természeti értékeiről tartott előadást dr. Szinetár Csaba, a Természettudományi és Műszaki Kar Állattani Tanszék főiskolai tanára a biológia szaknapon. A szakember tavaly nyáron utazott el az európai ember számára misztikusnak tűnő Kanári-szigetekre. A vulkáni eredetű szigetcsoportot – amely a kanáriról kapta a nevét, nem pedig fordítva – sokáig a világ végének tekintettek. Egyes területein ma is lehet háborítatlanul élő állatokkal találkozni, ám „fiatal” képződményről lévén szó, a gerincesek száma körülbelül a negyede a Kárpát-medencében fellelhetőknek. A szigeteken élő több mint kétezer hajtásos növényből 520 őshonos. 1100 rák-, 7200 gerinctelen fajt számláltak össze. A föld leghosszabb árnyékú magaslata található itt: a 6 ezer méter magas Teide 200 kilométeres árnyékot vet. Kitűnően megfigyelhető az övezetesség: az óceán szintjétől babérlombú erdőkön és fenyveseken át a havasi régiókig. A szigetcsoport legféltettebb része az 1981-ben létrejött Garajonay Nemzeti Park, melyet 1986-ban nyilvánítottak a világörökség részévé. 70 százalékát babérerdő borítja – amely a harmadkori Földközi-tenger mellékére jellemző babérerdők megfelelője. A Kanári-szigetek területén lévő Gomera az a hely, ahonnan Kolombusz felfedezőútra indult. Arra az útra, amelynek Amerika felfedezését köszönhetjük. A térségben különleges látványt nyújtanak a délutáni órák: a párával telt légrétegek ellepik az óceánt, melyek a felettük ragyogó nap hatására páratlan fényjelenségeket produkálnak.

(Kleinhappel Miklós)

A Nyíregyházi Főiskola és a Műegyetem csapata nyert
              A Savaria Egyetemi Központ és a Szombathelyi Főiskola Sportegyesülete rendezte meg a Magyar Egyetemi–Főiskolai Országos Bajnokság (MEFOB) röplabda döntőit Szombathelyen, a Magyar Egyetemi–Főiskolai Sportszövetség (MEFS) megbízásából. A döntőbe jutott négy női együttes az Egyetemi Sportcsarnokban, a négy legjobb férfi csapat a Sugár úti csarnokban játszott körmérkőzést és döntötte el a bajnoki cím és a helyezések sorsát. A nők mezőnyében a várakozásnak megfelelően magyar Extra Ligában ezüstérmes csapatra épült Nyíregyházi Főiskola csapata nyert. A második helyet a Semmelweis Egyetem harcolta ki a veszprémi egyetemisták és az ELTE lányai előtt. A férfiak mezőnyében a Műegyetem és a Szeged döntötte el az első és a második hely sorsát. A kiegyensúlyozottabb budapesti együttes bizonyult erősebbnek a torna legjobb játékosát (Csíkos Gábor) szerepeltető szegediek ellenében. A bronzérmet a Debreceni Egyetem nyerte el a győriek elleni győzelemmel. A rendezvényen részt vett dr. Hédi Csaba, a MEFS főtitkára, Dikácz Ernő, a Magyar Röplabda Szövetség főtitkára, de jelen voltak más neves szakmai vezetők is. Az országos döntőt ünnepélyes eredményhirdetés zárta, melyen egyetemi központunk sportszakos hallgatói adtak műsort.

(Kleinhappel Miklós)