V. évfolyam 45. szám 2008.09.18.
Kik végzik el a minőségi oktatómunkát?
A korszerű tudás megszerzését szolgáló tanárképzés megreformálásától, az oktatás tartalmának megújításától és az ezekkel kapcsolatos kutatások megszervezésétől lenne várható az oktatás minőségének jelentős javulása, mutatják a külföldi sikerreceptek. A Figyelő című hetilap 37. számában az Utolsó csengetés címmel közölt összeállításból kiderül, hosszabb távon a gazdasági versenyképességet egyértelműen az oktatás minősége határozza meg. Nemzetközi felmérések szerint a magyar közoktatás napjainkban legfeljebb stagnál, ám 2013-ig sok milliárd forint áramlik majd az ágazatba. A pénzek meghatározó része azonban a struktúra átalakítása helyett az infrastrukturális és informatikai fejlesztésekre megy. Emellett ma nemcsak a nyugati világban, hanem az ázsiai államok zömében is egyre több kormányzati politika épül arra, hogy a gazdasági versenyképességet hosszú távon az oktatás minősége határozza meg, és azok az országok sikeresek, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak a szektor fejlesztésére. A jól teljesítő iskolarendszerek közös jellemzője, hogy a legkiválóbbakat vonzzák a pedagógusi pályára, akiket ennek megfelelően meg is fizetnek, s akik minden gyerekből a lehető legjobb teljesítményt hozzák ki. A magyar közoktatásban elkezdett átalakítások azonban csak részben követik ezt az utat. Bizonyos eredmények visszaigazolódnak, hiszen nemzetközi összehasonlításban már a stagnáláshoz is jelentős erőfeszítésekre van szükség. A pedagógiai munka reformja ugyancsak megkezdődött, ám arról a nyilvánosság alig tud valamit. Legfeljebb a számháborúk kapcsán értesülhet róla, mint legutóbb a „nem szakrendszerű” oktatás bevezetésekor; idén szeptembertől az általános iskola ötödik osztályában (jövőre már a hatodikban is) az órák 25–50 százalékában a gyerekek nem szaktárgyakat tanulnak, hanem különféle készségeiket erősítik. A pedagógiai módszerrel együtt az ismeretanyag is megújításra szorul: a tananyag reprodukálása helyett a tanároknak a tudás alkalmazását kell megtanítaniuk. A legfontosabb kérdésre viszont nincs megnyugtató válasz: kik végzik majd el a minőségi munkát? A tudástársadalom építése az óvodákban, iskolákban kezdődik – magas színvonalú, a pályára alkalmas, a legmodernebb pedagógiai módszereket alkalmazó tanárokra lenne szükség. Ennek feltétele a minőségi szelekció, a kellő fizetés – hogy valóban a legkiválóbbakat vonzza a pedagógusi pálya–, s a magas társadalmi presztízs. Ma Magyarországon mindhárom hiánycikk, mutat rá a cikk.
(Kleinhappel Miklós)
Oktatóik munkáját véleményezik a hallgatók
Legtöbbször pozitív vélemények érkeznek, de volt már példa arra is, hogy egy oktató munkáját negatívan ítélték meg a hallgatók, olyannyira, hogy ez a tanár munkaviszonyának megszüntetéséhez vezetett, olvasható a Vas Népe keddi számában, az oktatói munka hallgatói véleményezéséről szóló cikkben. A felmérés célja, hogy a három szombathelyi karon javuljon az oktatás színvonala és a képzés hatékonysága, de az eredmények befolyásolják az előléptetéseket, sőt, az állami kitüntetésekre történő előterjesztéseknél is fontos szerepet játszik, hogy a diákok hogy értékelik az illető tanár munkáját. Az írásban dr. Czetter Ibolya, a Savaria Egyetemi Központ elnökhelyettese elmondta, a Hallgatói Önkormányzat közreműködésével az intézmény minden évben kérdőívet töltet ki a hallgatókkal, akik önkéntes alapon, az anonimitás megőrzésével mondják el véleményüket a tanári munkáról. A fentieken kívül a felmérés még azért fontos, mert az eredmények rávilágítanak az esetleges hiányosságokra, illetve a minőségirányítási rendszer működésének kiépítésénél is fontos lépcsőfokot jelent. A kérdőíven három nagy kérdéscsoport található. A hallgatóknak elsőként a tantárgyról kell véleményt nyilvánítaniuk: mennyire tartják fontosnak az adott tantárgyat, mennyire korrekt a számonkérés, hogy vélekednek a tananyag minőségéről és érthetőségéről. Ezt követően a kurzus előadójával kapcsolatos kérdésekre válaszolhatnak: érdekesek-, hangulatosak-e az órák, megfelelő-e a tanórán kívüli kapcsolattartás a tanárral, végül a kurzus gyakorlatvezetőjéről szóló – az előbbihez hasonlatos – kérdések zárják a sort.
(Kleinhappel Miklós)
Ózon világnapi konferencia a környezetvédelemről
A Nyugat-magyarországi Egyetem számára különösen fontos a környezetvédelem. Olyannyira, hogy a Berzsenyi Dániel Főiskola három éve együttműködési megállapodást kötött a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi Központtal, valamint egyetemi környezettudományi képzést is indított, mondta köszöntőjében prof. dr. Gadányi Károly, a Savaria Egyetemi Központ elnök-rektorhelyettese kedden, az ózon világnapján rendezett konferencián, olvasható a Vas Népe tegnapi számában. A rendezvényen környezetvédelmi szakemberek, a környezettudatos neveléssel foglalkozó oktatók, erdészek előadásait lehetett meghallgatni. Az ózonkérdés fontosságát napjainkban a szó szoros értelmében a bőrünkön érezzük, hiszen statisztikákból kimutatható, hogy az ózonréteg vékonyodásával arányban folyamatosan nőtt a bőrrákos megbetegedések aránya, de a folyamat a szürkehályog-képződés számának növekedésében is ludas. A légköri ózonréteg ritkulására a hetvenes években figyelt fel a világ. Kiderült, az egyes spray-k, a tűzvédelmi oltóanyagok, a hűtőszekrényekben, a légkondicionáló berendezésekben használt folyadékok, talajfertőtlenítő szerek bontják le a légköbe jutva a sztratoszféra ózonját. Ma elmondható, hogy a korlátozó intézkedések hatására az ózonréteg ritkulása megállt, ám ha ez a tendencia folytatódik is, csak 2050-re regenerálódhat az ózonpajzs a nyolcvanas évekbeli állapotára. Részletek a megyei napilap Javulhat az ózonhelyzet című cikkében.
(Kleinhappel Miklós)
Az Örökmozgóban is elkezdődött a félév
E héttől újra peregnek a filmkockák a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ által üzemeltetett Örökmozgó Művészmozi vásznán. Az őszi félévben hétfőnként, keddenként és szerdánként 18.15-kor kezdődnek a vetítések az Agora–Savaria Filmszínház kamaratermében. A vígjátékok és szatírák újabb változatai, az új világrendre adott mozis reakciók, idős mesterek kései remekművei éppúgy helyet kaptak a kínálatban, mint az európai multikultit vidám köntösbe öltöztető alkotások, vagy az utóbbi évek nagy filmdíjainak nyertes mozijaiból összeállított sorozat. Október 28-tól november 25-ig pedig a Weöres Sándor Színház művészei (Kiss Mari, Tóth Ildikó, Trokán Péter és Szabados Mihály színészek, valamint Dömötör Tamás rendező és Jordán Tamás igazgató) ajánlanak majd egy-egy számukra kedves alkotást a nézők figyelmébe, amikor is a filmvetítést beszélgetés követi. A belépőjegy ára 350 forint. A moziműsor a www.muveszmozi.com oldalon elérhető.
(Kleinhappel Miklós)
Katalógushasználati ismeretek a könyvtárban
A könyvtári katalógus használatát sajátíthatják el az érdeklődők minden hétfőn 10 és 12 óra között a Regionális Felsőoktatási Forrásközpont földszinti kislaborjában. A résztvevők a konzultációkon a könyvtár használatával kapcsolatos észrevételeiket is elmondhatják. Az Év Könyvtára címet viselő Savaria Egyetemi Könyvtár nem titkolt célja, hogy a szolgáltatásokat igénybe vevőket a hagyományos kölcsönzésen kívül, valamint azzal párhuzamosan felvértezze azokkal az ismeretekkel, amelyek napjaink információs társadalmában elengedhetetlenek, hogy az olvasók ekképp olyan tudatos könyvtárhasználókká váljanak, akik a legkorszerűbb információszerző eszközöket is magabiztosan képesek használni.
(Kleinhappel Miklós)
Előadók jelentkezését várják
Szeptember 18-ig lehet jelentkezni a Magyar Tudományos Akadémia Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tudományos Testülete és a Magyar Professzorok Világtanácsa által október 3-án és 4-én Nyíregyházán megrendezendő közgyűléssel egybekötött tudományos ülésére. A jelentkezési laphoz az előadás egyoldalas összefoglalóját kell mellékelni. A szervezők a doktoranduszok jelentkezésére feltétlenül számítanak, akik előadásának 8+1 oldalas szövegét kötetben megjelentetik. Részletek az intraneten.
(Kleinhappel Miklós)