„Rendet kell csinálni a fesztiválok világában”, foglalja össze egy mondatban a hazai gasztronómiai fesztiválszövetségre váró teendőket Ments András, majd ki is fejti, mit ért ez alatt. Magyarországon több szempontból, indittatásból rendeznek fesztiválokat. A helyi fesztiválok az önkormányzatoknak, kisebb közösségeknek adják meg a közösségformálás lehetőségét, az együvé tartozás élményét. Ezekben fellelhetők különféle termékekhez, főleg tájjellegű ételekhez kötődések, de – mivel ez itt másodlagos – esetükben gasztrokulturális és idegenforgalmi szempontból nem beszélhetünk hagyományteremtésről, illetve -ápolásról. A nagy  fesztiválok azok, amelyek hagyományokhoz, termékekhez, ételekhez, helységekhez kötődően területre vagy termékre vonatkozóan hagyományt ápolnak és idegenforgalmi szempontból jelentősek „A fesztiválok között véleményem szerint el kellene különíteni az idegenforgalomban jelentőséggel bíró és  elsősorban a magyar gasztronómiai kultúránkat képviselőket. Másik lényeges kérdés a fesztiválok gazdasági alapja. „Szeretnénk átláthatóbbá tenni a fesztiválszervezést”, summázza az újabb tennivalót az MGFSZ elnöke. Egyrészt azért, hogy minél több fesztivál alkalmas legyen arra, hogy önkormányzati vagy állami pénzre pályázhasson, de ennek az a feltétele, hogy átláthatóan, gazdaságilag megalapozottan kell terveznie. Másrészt a szponzoráció szempontjából is számos előnnyel jár az átláthatóság: egyértelműen derüljön ki, hogy a szponzorok által adott pénzt arra a nemes célra fordították, amire szánták.

            Mindezen feladatok elvégzése érdekében az öt legnagyobb magyarországi fesztiválszervező egyesület (a Magyar Fesztiválszövetség, a Florklórfesztiválok Magyarországi Szövetsége, a Magyar Művészeti Fesztiválok Szövetsége, a Szabadtéri Színházak Szövetsége, valamint a Magyarországi Gasztronómiai Fesztiválok Szövetsége) együttműködési megállapodást kötött annak érdekében, hogy elkészítik a regisztrációhoz és a minősítéshez szükséges dokumentumokat, és segítik a minősítés létrejöttét annak szellemében, hogy a jövőben kizárólag a regisztrált, minősített fesztiválok kerülhessenek be az államilag támogatottak közé. „Ez előszobája lenne egy olyan minősítési rendszernek, amely alapján rendszerbe helyeznénk a fesztiválokat. Ebből kiderülne, hogy melyik fesztivál az, amely a kulturális örökség, a gasztronómiai érték, a hagyományőrzés vagy a turisztika szempontjából figyelemre méltó”. Az Oktatási és Kulturális Minisztériummal (OKM) és a Turisztikai Minisztériummal (TM) ezért olyan megállapodás született, aminek eredményeképp az OKM egyik intézményében várhatóan szeptember második felében létrejön egy, a fenti öt fesztiválszövetség által elkészített regisztrációs adatlap honlap. Elég nagy az a keret, amit az ország a különféle fesztiválokra költ, egy apró, ám annál lényegesebb igény, hogy ez tisztán látható és tervezhető legyen, hangsúlyozza Ments. S hogy mit ért tervezhetőségen? Aki egy pályázaton a jövőben állami támogatást nyer, és rendelkezik minősítéssel, az az eddigi gyakorlattal ellentétben nem egy, hanem három évre nyerje meg a támogatást, ebből adódóan előre kalkulálhat az állam által adott forrásokkal. Ez többek között azért jelent könnyebbséget, mert a pályázatok utófinanszírozása okán nem minden résztvevő, fellépő számára kivitelezhető, hogy adott esetben több hónappal később kapja csak meg a díjazását, így a szervezők ma olyan kompromisszumokat is kénytelenek kötni, amik a fesztiválok minőségét negatívan befolyásolják. „Szeretnénk, hogy a pályázaton megnyert összeg nyolcvan százaléka előlegként lehívható legyen”, hangoztatja az elnök.

            A gasztronómiai fesztiválok problémája természetesen ezek után sem oldódik meg varázsütésre. „A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) és az ÖTM égisze alatt elbírált pályázatok segítségével művészeti és turisztikai végzettségű emberek ítélik meg a támogatásokat, melyeket a gasztronómiai fesztiválokra szánnak. Mivel ma már nem lehetséges gasztronómiai fesztivált kulturális blokk nélkül rendezni, de a gasztronómiai érték a jelentősebb, ezért szeretnénk a folyamatba a szakmaiságunkat megjeleníteni”, tudjuk meg. Az MGFSZ-elnök ezért óriási sikerként könyveli el, hogy az NKA, illetve az ÖTM közös pályázataira befogadták a gasztronómiát. „Ma az emberek szűkös anyagi keretük miatt nem minden esetben tudnak nyaralásra is költeni. A gasztronómiai fesztiválok ingyenes programot jelentenek. Hitem és hitvallásom, hogy ha ezeken a fesztiválokon, a helyi miliőben helyet kap az igényesebb kultúra is, sokkal többet teszünk az adófizetők pénzéből a kulturális feladatok elvégzése érdekében, mintha arra várunk, hogy a fesztiválokat látogató több 10 ezer ember jegyet vásárol például egy művészeti előadásra. Ne feledjük: a hagyományaink, a művészetek az adott kor gasztronómiájával teljesek”.

            Kérdés persze, hogy a hazai viszonyokat szemlélve életképes-e a fesztiválszervezők együttműködése, vagy a partnerség helyett inkább a versengés elvét követik? „Egy kosár van, aminek a tartalma folyamatosan csökken, a felé nyúló kezek száma pedig egyre gyarapszik. Amit fentebb elmondtam, abban több mint egy év munka van”, szemlélteti a viszonyokat Ments. Ennek ellenére optimista: úgy véli, az önös érdekeken felülkerekedett a józan ész, a szakma belátta, hogy együttműködéssel mindenki sokkal több eredményt tud elérni. „Ma új fesztivált kitalálni nem könnyű vállalás, ami igaz a gasztronómiai fesztiválokra is: minden térség települései, önkormányzatai, regionális központjai megtalálták már a számukra kedvező idegenforgalmi lehetőségeket ezekben a fesztiválokban, és részt vesznek a megvalósításukban. Többre jutunk hát akkor, ha közösen használjuk a marketingeszközöket. Vannak már apróbb eredményeink, és az idő majd eldönti, mennyire hatékony a módszer, de úgy gondolom, szükséges, főleg az egyre több nehézséget okozó anyagi terhek miatt. Tehát kényszerpálya is mindez, de bízom benne, hogy sikeressé válik”.