|
Innováció és fa
Kleinhappel Miklós 2008.12.30. 10:52
A nyugat-dunántúli régió egyik vezető ágazata, a fa- és bútoripar adja a hazai bruttó nemzeti össztermék 1,2 százalékát, a kapcsolódó erdő alapú iparágakkal együtt a feldolgozóipar 7 százalékát. Tavaly országosan körülbelül 11 ezer fa- és bútoripari vállalkozást tartottak nyilván, amelyek 27–28 ezer embernek adtak munkát. Bakonyi Gábor, a Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter elnöke úgy vélekedik, jó együttműködéssel lehet csak további gazdasági sikereket elérni, megvalósítani a hatékonyságot. A versenyképesség javítása mellett a legfontosabb, hogy a régió faállománya – amely az országban kiemelkedően nagy – késztermékként, illetve ehhez minél közelebbi állapotban jusson a piacra.
„Megőrizni a nyugat-dunántúli régió fa- és bútoriparban elért vezető szerepét, valamint növelni a vállalkozások piacra jutási lehetőségét”, feleli érdeklődésünkre Bakonyi Gábor, amikor arról kérdezzük, melyek a Pannon Fa- és Bútoripari Klaszterre váró legfontosabb teendők. S hogy milyen alapokra építve képzeli el ennek megvalósítását a 132 tagot számláló, 2001-ben alakult klaszter? Az elnök szerint jó a tagság összetétele: több mint 60 százaléka bútorgyártó, designer, faépítészettel, fafeldolgozással foglalkozik, a többiek szolgáltatók, kereskedők. Hangsúlyozza: országos összehasonlításban régiónkban található meg a legtöbb fa- és bútoripari vállalkozás. Innen kerül piacra az ágazat hazai árbevételét adó termékek több mint 40 százaléka.
Ezért van nagy jelentősége például a kiállításoknak. A soproni PANNON DESIGN kiállítást idén júniusban harmadszor szervezte meg sikerrel a klaszter. A szeptember 11. és 13. között megrendezett innoLignum Erdészeti és Faipari Szakvásár és Rendezvénysorozat sem hagyományok nélküli, de ebben a formában először nyitotta meg kapuit. „Inno és lignum, azaz innováció és fa – ennek szellemében indítottuk útjára a szakvásárt és rendezvénysorozatot. Hiszen egy-egy termék születése a különféle ötletekkel kezdődik”, mondja Bakonyi. A tapasztalatokról szólva megtudjuk, a tervezett szám felett, mintegy 183 kiállító vett részt az MKB Arénában 5 ezer négyzetméteren helyet kapott, körülbelül 7 ezer látogatót vonzó rendezvényen. A kiállítók több mint 60 településről érkeztek, nem csupán a régióból, hanem az ország más pontjairól, sőt külföldről is. „Megvalósult az, amit terveztünk, a kiállítók bemutatkozásán kívül megjelent az oktatás, a kutatás és a szakképzés. Ezeken kívül számos program (a teljesség igénye nélkül: konferenciák, termékbemutatók, szabadalmi tanácsadás) várta az érdeklődőket”, értékeli a kiállítást és szakvásárt a klaszterelnök. „Sok kiállító elmondta, jövőre is eljönnek Sopronba, sőt, nagyobb megjelenéssel. Egyöntetű volt a vélekedés: a hűség városában jó helyen van a rendezvény. Az új alapokra szervezett kiállítás és szakvásárral újra bizonyítottuk, hogy Sopron az erdészet és a faipar fellegvára. A résztvevők további pozitívumként értékelték, hogy ilyen nagy számban mutatkoztak be az erdészeti gépeket gyártók, amire korábban talán nem is volt példa”. S hogy a fentieken kívül mit „tud” még Sopron? A Nyugat-magyarországi Egyetem (NYME) adta tudományos hátteret az országban egyetlen más város sem mondhatja magáénak. Az NYME jelenleg Magyarország ötödik legnagyobb egyeteme, a faipar és az erdészet alapjait adja a falai közötti képzés. Sopronban kettő, de a régióban további erdészeti szakközépiskolák találhatók meg. Ezért nem véletlen, hogy az innoLignumon olyan erdészeti és faipari ötletekkel rukkolt elő az egyetem, amelyek előbb-utóbb megjelennek majd a termékekben. Ezeken kívül Sopron is azon városok közé tartozik, amely egy ilyen típusú rendezvénynek méltó helyet tud adni. Igaz, a sportaréna nem kiállítási csarnok, az emberek mégis szívesen keresik fel, mert olyan figyelmet, programokat kapnak, melyeket máshol nem. Ráadásul a közeljövőben multifunkcionális csarnokkal gazdagodik a város, így a méltó környezet is rendelkezésre áll majd. „Életem több mint negyven évét a faiparban töltöttem, számtalanszor jártam budapesti kiállításokon. „A főváros nem képes azt az otthonos hangulatot adni, amit Sopron”, hangsúlyozza Bakonyi. A nyugat-dunántúli régió fa- és bútoriparban elfoglalt helyének megőrzéséhez elengedhetetlen a jó együttműködés, ennek révén lehet csak további gazdasági sikereket elérni, megvalósítani a hatékonyságot. A klasztervezető szerint ebben vannak még hiányosságok. „Ne vegyen mindenki ugyanolyan – nagy értékű – gépet, ami így csupán napi néhány órát üzemel, hanem fogjanak össze azok, akiknek ilyen szerkezetre van szükségük, ami ekképp három műszakban, a lehetőségeit kihasználva üzemeltethető”. A magyar vállalkozások többsége még nem alkalmas a jó együttműködésre, ám vannak előremutató példák is: a Nyugat-magyarországi Egyetem Selmeczi Könyvtárát hat klasztertag újította fel. Az egyetem elképzelései találkoztak e cégek elgondolásával, ezért olyan áron jutott a könyvtárhoz az egyetem, hogy azt lehet mondani, szinte ajándékba kapta. Sajnos a hasonló együttgondolkodásnak a csírái vannak csupán jelen a mindennapokban. „Zárkózottak a magyar vállalkozások. Pontosság, minőség, megfelelő ár – ezek a jó együttműködés feltételei. A feladathoz fel kell nőni, de erre már nincs sok idő, mert a globalizáció következtében ma rengeteg import áru érkezik az országba, amelyek – bátran kijelenthetem – alacsony árúak, de minőségben nem érik el azt a színvonalat, amit a hazai vállalkozók termékei képviselnek. Tény, hogy a magyar vásárlói kultúrának is meg kell változnia. A rendszerváltás előtt azt tekintettük jó minőségűnek, ami nyugatról jött. A korábbi beidegződések ma is élnek, a hazai vásárlók napjainkban is kevésbé hisznek abban, hogy a magyarországi vállalkozók jó termékeket képesek előállítani; pedig erre egyebek mellett bizonyíték a fa- és bútoripar jelentős exportja. A kiváló minőségű hazai termékeket megfelelő marketingstratégia kidolgozásával kell a piacra juttatni. A Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter támogatja az innovációs tevékenység kialakítását, illetve segíti, hogy a szaklapokban nyilvánosságot kapjanak a klasztertagok termékei, de konferenciákon, szakmai továbbképzéseken is népszerűsítjük azokat. A versenyképesség javítása mellett a legfontosabb, hogy a régió faállománya – amely az országban kiemelkedően nagy – késztermékként, illetve ehhez minél közelebbi állapotban jusson a piacra”. S hogy milyen ez a piac? Bakonyi Gábor szerint a vásárlókat egyre inkább az egyediség vonzza. Természetesen megtalálható az a vásárlóréteg is (főképp a fiatalabb korosztály tagjai alkotják), amely gyorsan szeretne a lakásába bútort venni. Olyan termékeket, amelyek mindössze 5–10 évre szólnak. Ezt az igényt ki tudják elégíteni a multinacionális vállalatok. Azok a negyven év körüli vásárlók, akik bútorvásárlásra adják a fejüket, egyedi, tartós bútorokat keresnek. Olyanokat, amiket a gyermekeik, az unokáik is használni tudnak majd. Egyediséget csak a kisvállalkozások tudnak kínálni – és ezek kiválóan teljesítenek, ebben van a legnagyobb sikerük. Ezekre a kényelemben, megjelenésben a legmagasabb nyugati színvonalat képviselő drágább termékekre is van igény, sőt, egyre keresettebbek: a számok azt mutatják, folyamatosan nő a magyar bútorgyártók árbevétele.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
