A 18–25 év közötti fiatalok a legkevésbé fogékonyak az Európai Uniós ügyek iránt, míg a kisvárosokban élő, 20–40 éves, középfokú végzettségű férfiak a legérdeklődőbbek, derült ki az Európai Hallgatók Egyesülete (AEGEE) helyi szervezetének konferenciáján, melyet az elmúlt napokban rendeztek a Savaria Egyetemi Központban.

A rendezvény az első szavazókhoz kívánt szólni, valamint arra szerette volna sarkallni őket, hogy aktívan vegyenek részt az európai közéletben.

A feltételes mód használata nem véletlen, hiszen mindössze néhány, főképp a tanulmányai miatt az uniós kérdésekre egyébként is odafigyelő hallgató ült a padsorokban.

Ez az érdektelenség nem csupán magyar jelenség.

Szőnye Ildikó, az Élőlánc Magyarországért mozgalom képviselője rámutatott, unió szerte hasonló a kép. Ráadásul nem a véleménynyilvánítás tartalma, hanem a ténye áll a választás középpontjában, így felmerül a kérdés, valóban arról szavazunk-e, amiről láttatni engedik, hangsúlyozta az előadó. Felhívta a figyelmet: az unió ugyanazokat a célokat követi, amelyeket 50 éve kitűzött, és nem veszi észre, hogy fél évszázad alatt megváltozott a világ. A modernizáció keretében egyebek mellett az európaiság mibenlétének újraértelmezésére van szükség, felszínre kellene hozni a civil erőket, hogy ne nőjön tovább, sőt csökkenjen az eu-szkeptikusok száma.

Kasznár Éva középiskolai tanár ehhez kapcsolódva néhány beszédes adatot osztott meg a résztvevőkkel: az Eurobarométer felmérése szerint a kontinens polgárainak 62 százaléka nem tudja, mikor lesznek az Európai Parlamenti választások, 64 százalékuk pedig nem megy el szavazni, mert nem ismeri az Európai Parlament szerepét.

Az ALON rögtönzött közvélemény-kutatást végzett a Savaria Egyetemi Központban (SEK) , fiatalokat kérdeztünk arról, voksolnak-e június 7-én.

A 19 éves Renáta azt mondta, biztosan elmegy szavazni, mert nem szeretné, ha kárba veszne a szavazata. Az uniós ügyekről a híradókból, valamint az újságokból tájékozódik majd, ám úgy fogalmazott, „lényegtelen, ki kerül be az Európai Parlamentbe, Magyarországot már elrontották”.

A 22 éves Gábor feleslegesnek tartja a választáson történő részvételt, mert nem lát olyan politikai erőt, amely hatékonyan tudná képviselni az országot az EU-ban.

A 19 éves Eszter nem követi a politikai eseményeket, ennek ellenére a szüleivel együtt részt vesz a szavazáson – arra a jelöltre voksol, akire a szülei.

A 22 éves Zsuzsannát érdekli a politika, s az egyetemen több tárgy keretében is tanult az Európai Unióról, így tisztában van azzal, miről szavaz az ország alig egy hónap múlva, és mi a választás tétje. Nem személyekkel, hanem párttal szimpatizál, döntését nem a politikai erő által tett ígéretek, hanem annak cselekedetei befolyásolják. Fontosnak tartotta megjegyezni, nem szeret sodródni az árral, egy szavazati joggal rendelkező embernek szüksége van alapvető politikai és Európai Uniós ismeretekre ahhoz, hogy felelősen irányíthassa a sorsát.