Jövőre megszűnhet az egységes minimálbér – erre a következtetésre jutott a Napi Gazdaság. A lap az új kormánycsomagot vette górcső alá. A programban az áll, a kormány 2010-től szektoronként specializáltan állapítaná meg a minimális járulékalapot. Az ALON utánanézett, a Vas megyei munkavállalók milyen minimálbérekre számíthatnak, ha megváltozna a jelenlegi rendszer.

A minimálbér, vagyis a személyi alapbér kötelező legkisebb összege a teljes munkaidő teljesítése esetén január 1-től 71 500 Ft/hó, 16 500 Ft/hét, 3290 Ft/nap, 411 Ft/óra, áll a Magyar Közlönyben. Ettől eltér a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve a minimálisan középfokú szakképzettséget igénylő munkakörökben teljes munkaidőben foglalkoztatottak minimálbére. Az összegeket itt az év első hat hónapjára vonatkozóan 87 000, 20 000, 4000 és 500 forintban állapították meg. Július 1-től december 31-ig 87 500, 20 100, 4030 és 503 forint lesz a havi, a heti, a napi, és az óránként számolt minimális bér.

A tervezett új szisztéma, tehát az, hogy a jövő évtől szektoronként specializáltan határoznák meg, a tevékenység értékéhez igazítanák a járulékalapot, az indoklás szerint az adóelkerülést hivatott visszaszorítani. A Napi Gazdaság úgy véli, kérdéses, hogy a jelenlegi minimálbérhez képest hogy alakul majd az egyes szektorokban a kereset vagy a járulékminimum. Azt sem lehet kizárni, hogy jövőre számos ágazatban magasabb fizetést kell adni, s ez hátrányosan befolyásolhatja a vállalkozások működését. Egyes szakértők véleménye pedig az, hogy a tervezett változtatás aránytalanságokat eredményezhet: Magyarország különböző vidékein egy-egy ágazaton belül jelentősen eltérnek a bérek.

Hogy mennyire, arról az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) Foglalkoztatási és Szociális Hivataltól kértünk adatokat. Schődelné Engler Ágnes statisztikustól megtudtuk, az ÁFSZ-nek 1992-től évente vannak adatai a foglalkozásonkénti bérekről és keresetekről. A nemzetgazdaság egészére, és a teljes, valamint részmunkaidőben foglalkoztatottakra vonatkoztatott bruttó egy havi, egy főre számított keresetátlagok reprezentatív adatfelvételből származnak. Az ÁFSZ a statisztikákat a májusi adatok alapján készíti el, így a legfrissebb információk 2008-ról állnak rendelkezésre.

A keresetek átlagát tanulmányozva elmondható, általában Pest megyében, illetve a fővárosban lehet a legjobban keresni, valamint jelentős eltérések lehetnek az ország nyugati és keleti fele között.

A keresetátlagok alakulása számos esetben hűen tükrözi az adott vidék fejlettségét: a hátrányos helyzetű országrészek ugyanabban a munkakörben dolgozó munkavállalói kevesebb pénzt vihetnek haza, mint a fejlettebb területeken élők. Különösen igaz ez az alacsonyabb végzettséget igénylő szakmákban.

Ebből következően összességében elmondható, Vas megyében „megéri” munkát vállalni. A kép természetesen ennél árnyaltabb.

Egy építőmérnök például tavaly Pest megyében havonta 448 609 forintot keresett, Budapesten 403 366-ot, Baranya megyében 268 729-et, Nógrádban 316 830-at, Vasban 292 376-ot.

Egy védőnő átlagkeresete ugyanezekben a megyékben 198 120, 198 770, 183 982, 203 281, 182 125 forint volt.

A felszolgálók és a vendéglátó ipari eladók Pesttől Vas megyéig 100 403, 115 126, 99 224, 83 453, 108 439 forintot kerestek.

A bútorasztalosok Pest megyében 114 818, Budapesten 129 981, Baranyában 105 321, Nógrád megyében 115 715, Vas megyében pedig 119 454 forint átlagkeresettel számolhattak.

A kulturális szervezők keresete Pest megyében 186 884, a fővárosban 243 195, Baranya megyében 180 421, Nógrád megyében 174 450, Vas megyében 184 522 forint volt.