Passzív baloldal, túlértékelt Fidesz

A Jobbik előretörését egyik közvélemény-kutató cég sem prognosztizálta, a Fideszt pedig mintha túlértékelték volna, mondja Székely Klára politológus az előrejelzések és a választási eredmények közötti különbségekre utalva.

„Az az érzésem, hogy a Jobbik a Fidesztől vitt el szavazókat. Optimista adatok a 14-nél hárommal több képviselői helyet jósoltak a Fidesznek, szerintem ezeket szerezte meg a Jobbik.

A Magyar Szocialista Párt szavazói valószínűleg otthon maradtak. A kormányzati teljesítmény miatt érzett csalódottságukat passzívizmussal fejezték ki. Nem tudom, őket mivel lehetne aktivizálni, de szerencsésebb lenne, ha nagyobb aktivitást mutatnának az országgyűlési választásokon. Azt a variációt nem tartom elképzelhetőnek, hogy sok baloldali szavazó a konzervatívokra vagy a jobboldalra voksolt.

A Magyar Demokrata Fórum egy mandátumát sikerként, illetve kudarcként is lehet értelmezni. Dávid Ibolya az előbbit kell, hogy kommunikálja, hiszen úgy fogalmazott a választási kampányban, hogy Bokros Lajossal mandátumokat szerezhet a párt. De ahhoz, hogy meghatározó kiegyensúlyozott-konzervatív erő lehessen az MDF, több mandátumra lenne szüksége.

A Szabad Demokraták Szövetségének nem sikerült azokra a politikai kérdésekre koncentrálnia, melyek a társadalom számára igazán fontosak. Megmaradtak a liberalizmus egy nagyon periférikus területén, ami a jelenlegi gazdasági-társadalmi válság közepette kevéssé érdekli az embereket. A párt hitelvesztése, a belső feszültségek is hozzájárultak ahhoz, hogy elveszítette a szavazók bizalmát. Az SZDSZ-nek nagy esélye van arra, hogy az országgyűlési választásokon nem lépi át az 5 százalékos határt.

Aktív és agresszív Jobbik-szavazóbázis

A Jobbiknak most az Európai Unió parlamentjében kell megtalálnia a helyét. Az EP történelmét ismerve elmondható, az nem kedveli a szélsőséges pártokat. Nehéz lesz megtalálni azt a platformot, ahol a Jobbik frakcióhoz tud csatlakozni. Viszont az országgyűlési választások idejére legitimalizálódhat a közgondolkodásban, a választók szemében a párt, és akkor már a saját nagyságánál nagyobb erőt tud majd összpontosítani azokra a kérdésekre, amik foglalkoztatják. Kérdéses, hogy ehhez a társadalom, illetve a politikai elit mennyire lesz partner. Egyelőre a Jobbiknak egy rendkívül aktív és agresszívnek mondható szavazóbázisa van, de ez nem a társadalom egésze. Akik elmentek szavazni, azok általában ennél szelídebb irányokba tették le a voksukat”.

Székely Klára szerint a parlamenti választásokig nagy csodának kellene történni ahhoz, hogy ne a fenti trendhez igazodó eredmények szülessenek. A választók egész Európában elégedetlenek, ami a konzervatívoknak és a jobboldalnak kedvez. Újra kell gondolni a politikai kötéseket ezekben az országokban.

„Nem vagyok róla meggyőződve, hogy Magyarországon elegendő erő van a kis pártokban ahhoz, hogy valamennyire kiegyensúlyozottá tegyék a politikai palettát. Ráadásul a gazdasági-társadalmi válság nagymértékben megváltoztathatja a választások kimenetelét. Az emberek politikai véleményformálását az életszínvonaluk alakulása befolyásolja. A Jobbiknak nagy lökést adott, hogy bejutott az EP-be. Ha továbbra is kellően agresszíven kommunikál, tovább erősödhet”.

A politológus lát esélyt az előre hozott választásokra is. Noha a politikai elit nem akarja, hogy ez bekövetkezzen, az események irányítása kezd kicsúszni a kezéből, vélekedik.

Megváltoztak a politikai erőviszonyok

A magyarországi választási eredmények illeszkednek az európai trendekbe, ugyanakkor amíg a kontinens egészét nézve a választások következtében nem változtak meg a politikai erőviszonyok, hazánkban igen – ezt már dr. Pogátsa Zoltán szociológus mondja.

„Az Európai Unió sokak számára távolinak tűnik, ezért az EP-választásoknak nincs nagy tétjük. Így az emberek szívesebben szavaznak arra a pártra, amelyikkel szimpatizálnak. Sokkal kevésbé jellemzőek az országgyűlési vagy az önkormányzati választásoknál megfigyelhető taktikai átszavazások.

Ezúttal sem történt ez másképp: a potenciális Jobbik-szavazók nem a Fideszre adták a voksaikat, így megmutatkozott, hogy a szélsőjobboldali pártnak mekkora tábora van.

Több országban megerősödtek és bejutottak az Európai Parlamentbe a radikálisok. Az EP-választásokat szinte az összes országban a kormányok büntetésére „használják” a választók. Ahol a nemzeti kormányok az elmúlt időszakban rosszul szerepeltek, ott a választók kevés kormánypárti jelöltet juttattak az EP-be.

Magyarországon nagyon rosszul teljesítettek a hatalmon lévők, ennek megfelelően szenvedtek olyan nagyarányú vereséget, amekkorát az EP-választások történetében eddig egyetlen kormány sem.

Győzött, ugyanakkor nehéz helyzetbe került a Fidesz. Kedvező fejlemény, hogy megjelent tőle jobbra egy politikai erő. Így az MSZP azon taktikája, hogy a Fideszt a szélsőjobbal együtt említik, kevésbé lesz működőképes a jövőben. Most világosan látszik, van egy polgári középpárt és egy szélsőséges jobboldali párt. Kedvezőtlen, hogy a Fidesz nem sokkal szerzett többet a szavazatok 50 százalékánál. Ha a parlamenti választásokon nem tud meggyőzően nyerni, rákényszerülhet a koalíciókötésre. Ebben az esetben az MSZP nem lehet a partnere, marad a Jobbik, de az vállalhatatlan számára”.

Nem fokozható tovább a kormány- és parlament-ellenes hangulat

A szakember szerint Jobbik előretörését az emberek azon érzése okozta, hogy a jelenlegi parlamenti pártok nem tudnak, vagy nem akarnak mit kezdeni az érdemi problémákkal. Szerinte nem feltétlenül azért kapott ennyi szavazatot, mert a magyar társadalom majdnem 15 százaléka rasszista vagy extrémista. A Jobbik nagyon gyenge szocialista–szabad demokrata kormányzás után meglovagolta a kormányellenes hangulatot. A pártra szavazók már a Fideszben sem bíznak, radikálisabb alternatívára volt szükségük. A Jobbik térnyerése ezzel tetőzött, ám nem hiszem, hogy a kormány- és bizonyos értelemben parlament-ellenes hangulat tovább fokozható.

A választási eredmények alapján a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége erodálódása egyértelmű – kezdi prof. dr. Miszlivetz Ferenc a véleményét firtató kérdésünkre adott válaszát. A szavazók a hiteltelenségükért, az évek óta tartó félrebeszélésükért büntették meg őket, véli. Nem ért egyet azokkal, akik szerint a Fidesz győzelme korántsem akkora, mint amiről a szövetség beszél. Jelenleg ez az egy erős és nagy párt van Magyarországon, mutat rá. Szomorúnak tartja ugyanakkor, ami Európa legtöbb országára jellemző, hogy a választópolgárok az EP-választásokon belpolitikai érzelmeiket és véleményüket nyilvánítják ki, holott az EU-s problémákkal is foglalkozni kellene.

A parfümillatú arc

„Ami sokakat meglephetett, az a Jobbik nagyarányú előretörése. Ahogy valaki nagyon találóan megfogalmazta, a radikális jobboldal Morvai Krisztina személyében egy parfümillatú arcot talált magának. Ő olyan jelenség, akivel láthatóan nem tud mit kezdeni az elkényelmesedett magyar média nagy része. Éles a nyelve, gyorsan forog az agya, sokáig New York-ban dolgozott, így nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező jogász, jogvédő. Kétségtelen, hogy a retorikájában tetten érhető sok olyan elem, amiket elfogadhatatlannak lehet nevezni, de úgy látszik, nem akad partnere, hanem egyre nagyobb babérokra tör.”

A professzor szerint ez csak a jelenség felszíne. Álságosnak véli, ahogy a voksolás vesztesei ódivatúan fasisztáznak és szélsőjobboldaliznak, ahelyett, hogy magukban keresnék a hibát.

„A Másság Alapítvány kurátoraként 1993 óta foglalkozom a cigánysággal szembeni diszkriminációval. Munkatársaimmal azt tapasztaljuk, az 1990-es választások óta hatalmon lévő erők, főleg a maguknak progresszív értékrendet tulajdonító szocialisták és szabad demokraták képtelenek voltak ezt a kérdést érdemben tárgyalni és kezelni. Erejükből mindössze arra futotta, hogy másokat negatív színben állítsanak be. A Jobbik sikere Csurka István pártjának – szerencsére – rövid ideig tartó népszerűségéhez hasonlóan annak köszönhető, hogy mindenkit foglalkoztató kérdéseket fogalmazott meg nyersen és világosan. Ezért amennyiben nem gyakorol önkritikát és nem talál érdemi válaszokat égető társadalmi kérdésekre a két vesztes párt, mélyrepülésük tovább folytatódik majd.”

Számos olyan kérdés van még, melyek nagyon foglalkoztatják, zavarják, irritálják az embereket. Ezeket a szélsőjobboldal és az előretörő fasiszta erők különleges programfelvetésként kezelik. Mivel a kormányzó erők nem adnak használható válaszokat rájuk, felbukkanhatott és népszerűsége tehetett szert a Jobbik. A választópolgárok egy jelentős része ezért úgy tekint a pártra, mint ami heroikus tettekre vállalkozik, és azt érzik, végre valaki az ő problémáikat is a magáénak érzi, mutat rá Pogátsa Zoltánhoz hasonlatosan a szociológus.

Pozitív és sikeres kezdeményezések

„A leghatározottabban szeretnék az ellen fellépni, hogy az európai és a magyar társadalom neonáci, fasiszta lett. Az emberek biztonságvágyát, a szorongásait, a jövőtől való félelmét nem feltétlenül kell ilyen jelzőkkel illetni, még ha ezek elfogadhatatlan tüneteket is produkálnak. Adott egy világválság, egy gyengélkedő, identitás zavarokkal küszködő EU, ezért az emberek befelé fordulnak, a saját közösségeikkel akarják magukat körülvenni és azt mondják, elég volt a bizonytalanságból és azokból, akik ezt okozzák.

Ugyanakkor a negatív jelenségek mellett vannak pozitív és sikeres kezdeményezések is. A Lehet Más a Politika néhány hónapja még ismeretlen kis pártként komoly sikert ért el. Jót tesz a demokráciának, hogy van egy új, alternatívát kínáló és kereső politikai szín a palettán. Nem tudni, mi lesz a sorsa, de személyes tapasztalatom, hogy sok olyan fiatal szavazott az LMP-re, akik valóban valami mást, az eddigi politikai gyakorlattól eltérőt akarnak Előretörésük jelzi, hogy nagy az igény a magyar társadalomban a változásra, és igenis van olyan erkölcsi, politikai értelemben értékelhető progresszió, ami reális alternatívaként jelenik meg” - mondja Miszlivetz Ferenc.

Fotók: alon.hu, nyme.hu, talaljuk-ki.hu