VI. évfolyam 33. szám 2009.09.15.
Könyv a szombathelyi felsőoktatás fél évszázadáról
2010 tavaszán, a Berzsenyi Dániel-emléknapon kívánják bemutatni a készítők az 50 éves szombathelyi felsőoktatásról szóló jubileumi kötetet. A részletekről Stipkovits Ferenc, a Jubileumi Bizottság elnöke tájékoztatta hírlevelünket. A májusban megalakult bizottság alelnöke Czetter Ibolya, tagjai Katona Attila, Fűzfa Balázs, Gaspari Gábor, Antonio Sciacovelli, Polgár Tibor és Gyurácz József. A Jubileumi Bizottság annak érdekében jött létre, hogy összefogásra, lokálpatriotizmusra ösztönzéssel méltó körülményeket teremtsen a fél évszázados évforduló ünneplésének. Ennek egyik fontos része az elmúlt évtizedeket összegző kötet. „Olyan sommázat készül, amely bemutatja, intézményünk hogyan tudott megfelelni egy-egy időszak oktatáspolitikai koncepciójának – mert megfelelt, sőt számos vonatkozásban az élen is járt” – mondta a bizottsági elnök. A könyv a tervek szerint három fő egységre tagolódik: az első összefoglalja az eltelt 50 esztendő történéseit, a második az egykori, illetve a jelenlegi tanszékeket mutatja be, a harmadik pedig az intézményünkben eddig diplomát szerzett körülbelül 30 ezer fő nevét sorolja fel hitelesen, szakonként csoportosítva. A bizottság e könyv mellett a tagjai között lévő dékán, illetve dékánhelyettesek által összefogja a jubileum ünnepléséhez kapcsolódó kari feladatokat is. Egyebek mellett azon tárlatok szervezését, melyeket a három szombathelyi kar életében fontos, egyedi, különleges anyagokból a tanszékek állítanak össze a következő hónapokban. A „kis” tanszéki kiállításokat a tervek szerint egy „nagy” tárlat összegzi majd szintén jövőre. Stipkovits Ferenc ennek megvalósulása érdekében várja munkatársaink tárgyi emlékeit.
(Kleinhappel Miklós)
Levéltárosok a SEK-en
Látogatásra és eszmecserére gyűlnek össze szeptember 17-én a Savaria Egyetemi Központban a Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség idei vándorgyűlésén részt vevők. A rendezvény az ötven éves szombathelyi felsőoktatást ünneplő egyetemi központ programsorozatának része. A vándorgyűlés 16-án Keszthelyen kezdődik, ahol a felsőoktatási levéltárak helyzetéről és jövőjéről, valamint a levéltáros szakmai szervezetek működéséről és tapasztalatairól lesz szó. A szombathelyi tanulmányúton az egyetemi központ levéltárában, valamint a Tanácsteremben 17-én 10 órától a SEK tavaly október 17-én átadott szaklevéltárát dr. Ipkovichné Szakály Ildikó levéltárvezető mutatja be. Ezt követően dr. Szögi László, az ELTE Egyetemi Könyvtár, Levéltár főigazgatója az MFLSZ hallgatói adatbázisról, Zsidi Vilmos, a Budapesti Corvinus Egyetem Levéltára vezetője a Magyar Levéltáros Egyesület Oktatás- és Tudománytörténeti Szekciójának idei feladatairól, Lengvári István, a PTE Levéltára igazgatója pedig a Pécsi Tudományegyetem megvalósított egységes iratkezelés bevezetéséről és tapasztalatairól beszél. A délelőtti programban a fentieket követően egy az iratkezeléssel kapcsolatos eszmecsere szerepel. A délután a levéltár-látogatásoké és a városnézésé. 18-án – igény esetén – a Pannon Egyetem Georgikon Kar Könyvtár és Levéltárát keresi fel a vándorgyűlés. A részletes program a Rendezvénynaptárban elérhető.
(Kleinhappel Miklós)
Ferrum: A kolompár lakodalma
A kolompár lakodalma című vidám színdarabbal lép a közönség elé a Ferrum Színházi Társulás szeptember 16-án 19 órakor, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ színháztermében. J. M. Synge, ír drámaíró 1907-ben elkészült művét Göncz Árpád fordította magyarra. Az előadást rendezte Barasits Árpád. A belépőjegy ára felnőtteknek 700, diákoknak 400 forint. Következő előadás szeptember 19-én 18 órakor ugyancsak az MMIK-ben.
(Kleinhappel Miklós)
Mire jó a napilap?
Mire jó a napilap, ha nem elsődleges hírforrás? – tette fel a kérdést Velics Gabriella, a Bölcsészettudományi Kar főiskolai adjunktusa az Egyik dolog a másikát… című konferencián elhangzott előadásán. Az oktató kifejtette: napjainkra megváltoztak a médiafogyasztói szokások. Az Országos Rádió és Televízió Testület kutatása alapján manapság a magyar lakosság 78 százalékának a televízió az elsődleges hírforrás. A rádió 8, az internet 6, a sajtó pedig 4 százalékot ért el. Hazánkban a bulvár- és a szármagazinok a legolvasottabbak. A televízió újságok, a női, a gazdasági, illetve a számítástechnikával foglalkozó lapok olvasottsága stagnál, a közéleti és a megyei kiadványoké pedig csökken. Nem tudni, hogy az olvasók miért pártoltak el a napilapoktól – az okokról még a szakembereknek is csak feltevéseik vannak –, de a kiadók számos módszerrel igyekeznek „megfogni” őket. Magyarországon a leggyakoribb az árukapcsolás, amikor a lap mellé ajándékba adnak valamilyen terméket. A lapok méretváltása, a bulvár jelleg erősítése, a fiataloknak szóló akciók, valamint az internetes hasonmás kiadás ugyancsak szerepel az eszköztárban. És ha a napilapok nem elsődleges hírforrások, akkor elsődleges magyarázók, elemzők kell hogy legyenek. Ennek eredménye, hogy az olvasó nem befogadó, hanem partnerré válik. A minőségi újságírás megtartásával az észre és a szívre ható „tálalással” lehet alkalmazkodni a mai kor követelményeihez – mutatott rá az előadó. Ha – főleg a világháló adta lehetőségekkel élve – játékteret kap az olvasó, és többek között blogolhat a lapok internetes felületén, vitafórumok részese lehet, többnyelvű változatok is a rendelkezésére állnak, szavazásokon vehet részt, az interneten a fogadóórák ideje alatt „felkeresheti” az újságírókat, fotókat, tudósításokat küldhet a szerkesztőségbe, akkor továbbra is a kedvencei között tartja majd számon az adott napilapot.
(Kleinhappel Miklós)
Integráltan felnevelődni
Ha a Savaria Egyetemi Központ a pedagógusképzés központja kíván lenni, akkor a tanárképzésen belül a hagyományoson kívül más képzési lehetőségeket is kínálnia kell – mondta prof. dr. Gadányi Károly, az egyetemi központ elnöke a Fogyatékosság és rehabilitáció című kötet bemutatóján. A könyv pedig a felsőoktatásban épp úgy használható, mint az OKJ-s képzésekben. A Regionális Felsőoktatási Forrásközpontban (a fentiek okán nem volt véletlen a helyszínválasztás) összegyűlt érdeklődők Bujdosó Balázs és Kemény Ferenc könyvének tartalmát az előbbi segítségével ismerhették meg. A szerző a kiadvány keletkezéséről szólva elmondta, az Egészségügyi és Oktatási Minisztérium, illetve a Nemzeti Tankönyvkiadó pályázatán indultak és nyertek támogatást, így születhetett meg a kötet. Aztán rámutatott: a fogyatékos embert nem rehabilitálni kell, hanem habilitálni, azaz használhatóvá tenni számára az intézményeket. A rehabilitációra akkor van szükség, ha szakmai hibát vétünk vele kapcsolatban. Ez a szemlélet nem azonos a közgondolkodással. Nem épült be a mindennapjainkba, hogy vannak olyan embertársaink, akik valamilyen fogyatékossággal élnek. Ennek oka az oktatási rendszerben van: integráltan felnevelődni csak integrált oktatásban lehet. Így nem kell rehabilitálni a szegregáció okozta szocializációs hátrányt. Az egyén és a társadalom érdeke egybe esik, hiszen az előbbi boldogsága és boldogulása révén az utóbbinak nem kell eltartania a fogyatékkal élőt. S hogy a könyv milyen konkrét segítséget ad a fejlődni, megújulni vágyó pedagógusoknak? Bujdosó Balázs kifejtette: a tanulók pszichés állapota sok mindent befolyásol. Elsődleges tehát a pszichés segítség megadása. Magyarul: egy pedagógus tudja, mit kell tennie ahhoz, hogy a gyerek aktív legyen, jól érezze magát. Ebben pedig kulcsszerepük van az általános iskolákban tanító szakembereknek, hiszen általános iskolás korban még elfogadók a gyerekek – a középiskolában már nem.
(Kleinhappel Miklós)
Szilárd Leó Professzori Ösztöndíj
Világszerte elismert eredményt felmutató tudósok támogatása érdekében írta ki a Szilárd Leó Professzori Ösztöndíj pályázatot a Magyary Zoltán Felsőoktatási Közalapítvány az ALCOA Alapítvány támogatásával. Olyan szakemberek pályázhatnak, akik személyes tekintélyüket iskolateremtő felelősségérzettel párosítva segítik elő fiatal munkatársaik, hallgatóik sikeres pályáját. Az ösztöndíj összege 1,6 millió forint, és egy évre szól. A díjazott személyére november 6-ig állami és állam által elismert magyar felsőoktatási intézmény szenátusa tehet javaslatot Magyarországon tevékenykedő oktatók és kutatók köréből. Egy intézmény tudományterületenként (élő, valamint élettelen természettudományok és társadalomtudományok) egy jelöltet állíthat. Részletek a http://www.mzfk.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=35&Itemid=5 címen.
(Kleinhappel Miklós)
Az Osztrák–Magyar Akció Alapítvány pályázatai
Ausztriai és magyarországi tudományos kutatási és a felsőoktatásban folytatott együttműködés támogatására, illetve ausztriai ösztöndíjas tartózkodásra hirdet pályázatokat az Osztrák–Magyar Akció Alapítvány. Pályázatot adhatnak be hallgatók, valamint a felsőoktatási intézmények dolgozói. Pályázati határidők: a PhD-hallgatók részére meghirdetett Semester Ösztöndíjra október 15., egy hónapos oktatói, kutatói, valamint az ismételt egy hónapos oktatói, kutatói ösztöndíjakra, illetve a projektpályázatokra október 15. és december 15., nyári ausztriai német nyelvtanfolyamokra 2010. március 15. A három napos oktatói, kutatói ösztöndíjakra folyamatosan lehet pályázni. A pályázatokról a www.omaa.hu címre kattintva lehet tájékozódni.
(Kleinhappel Miklós)
AJÁNLOM AZ OLDALT
