Nem szeretjük önmagunkat

A ’60-as, ’70-es években az öngyilkosságok vonatkozásában Magyarország a világ országai között az első helyen állt. Ma már „csak” az ötödikek vagyunk, ám a helyzet korántsem rózsás. A fejlett országok egészségügyi adatait tanulmányozva kiderül, egy magyar tizenegy évvel rövidebb ideig él. Pedig a magyarok génjei nem rosszabbak az osztrákokénál vagy a németekénél. Hogy ennyivel kevesebb ideig élünk, az életmódunknak tudható be. Nem szeretjük önmagunkat, ezért önártók vagyunk. Ha szeretnénk, sokkal jobban vigyáznánk az egészségünkre – summázott a szakember.




Czeizel Endre, szombathelyi látogatásán természetesen elsősorban nem számokkal dobálózott. A középiskolásoknak szóló, de az egyetemi hallgatók és oktatók aktív részvételével megvalósuló Stresszmentes iskolákért című program nyitó konferenciáján vett részt a Savaria Egyetemi Központban. A program célja, hogy Pécs, Vác és Miskolc után a középiskolás diákok és tanáraik Szombathelyen is elsajátíthassák a lelki egészséghez szükséges technikákat, így alakítva ki a stresszmentes iskolai légkört.

Kik nem szeretnének gyermeket?

Ám Magyarországon a direkt egészségfejlesztéssel nem sokra mennek a szakemberek, ezért a genetikus a figyelemfelkeltés rafinált módját választotta. A családtervezésről beszélt, közben azt sem titkolva, hogy a fogamzásgátlással kapcsolatosan nincsenek fenntartásai, de nem az abortusz lelkes nagykövete. Ahogy fogalmazott, benne, mint öregedő emberben, a terhesség-megszakítások révén mindig az a gondolat merül fel, hogy az eljárással megölnek egy embert.

Elsőként megkérdezte a fiatalokat, kik nem szeretnének gyermeket. Alig-alig lendült kéz a magasba. Majd megjegyezte: akik a teremben ülnek, azok szülei már alkottak valami maradandót, ezért rájuk lesz, aki emlékszik majd. A gyermekvállalásnak ilyen szempontból mély és mitikus üzenete van: ugyan meghalunk, de az utódainkban tovább élünk.

A röpke filozofálás után nyúlfarknyi történelemóra következett: az elmúlt évszázadokban tíz felett volt a családonkénti átlagos gyermekszám, ma 1,3. Változott a világ, a nők szerepe már nem csak a reprodukció. A gyermekáldást felváltotta a gyermekvállalás, a családtervezés az emberek tudatos cselekvése lett. De még mindig nem elég sokunké.

Czeizel 1984 óta végez családtervezési alkalmassági vizsgálatokat. Úgy vélekedett – nem alaptalanul; az eredményei őt igazolják –, óriási lehetőségek vannak a családtervezésben. Ennek köszönhetően többek között drasztikusan csökkent a sikertelen terhességek aránya, a programban részt vevők táborában a fejlődési rendellenesség a felére esett vissza, az értelmi fogyatékosság gyakorisága pedig a harmadára.

Az ondósejtek fele eltűnt

Az alkalmassági vizsgálat során elsőként a genetikai alkalmasságot vizsgálják. Hála a géntérképezésnek, napjainkban már fel lehet tárni számos rizikófaktort. Mondjuk azt, hogy a születendő gyermek mennyire hajlamos a rákra.

A családtervező nő alkalmasságát vizsgálva megtudható, a leendő anyának vannak-e olyan betegségei, amelyek a terhesség alatt árthatnak mind az anyának, mind a magzatnak. Az ilyen vizsgálódásoknak köszönhetően derült ki, hogy a programban részt vevő nők 40 százalékának hüvelygyulladása, hüvelyfolyása van. Csak ez olyan gyakori, már-már mindennapos betegség, hogy a nők orvoshoz sem mennek vele. A genetikus felhívta a figyelmet: ilyen esetben a lehető legkorábbi diagnosztizálást követően mindig a párt kell kezelni, különben újra és újra visszatérnek a tünetek.

Itthon is megválasztható lehetne a születendő gyermek neme

A férfi alkalmassági vizsgálat miatt (nem más, mint az ondóvizsgálat) 1984-ben még furcsán néztek Czeizel Endrére. Magyarországon a férfiak ondófolyadékában körülbelül 35 millió ondósejt van – 1973-ben még nagyjából 70 millió volt. Valami történt…




Ha már ondó: napjaink csúcstechnológiája lehetővé teszi, hogy az orvosok a kromoszómák és az ondósejtek nagyságát érzékeljék. Egy amerikai orvos megfestette az ondósejteket, így el tudta különíteni őket. Amennyiben egy párnak orvosi, valamint egyéb okból fontos, hogy fia vagy lánya legyen, ezt a módszert lehet alkalmazni. Ausztráliában 1996 óta alkalmazzák és népszerűsítik is, s ötezerrel nőtt a születések száma. Itthon börtön járna érte.

Megváltozott a közegészségügyi helyzet

Az alkalmassági vizsgálat végén a veszélyállapotokat zárják ki. 1989 előtt a rubeola jelentette a legnagyobb veszélyt az állapotos nőkre, ám azóta beoltanak ellene mindenkit, így ezt a problémát sikerült kiküszöbölni. Jelenleg ugyanez a helyzet a bárányhimlővel. Régen a kislányok átestek ezen a betegségen – mondta Czeizel –, de időközben megváltozott a közegészségügyi helyzet. Pedig ha a nők a várandósság alatt lesznek bárányhimlősek, akkor a vírus a magzatot is megtámadja. Ha jó lenne a magyar egészségügyi rendszer, ez nem fordulhatna elő. A dolog pikantériája ugyanis, hogy a bárányhimlő ellen is létezik védőoltás, amit a nőknek legkésőbb a fogamzás előtt be kellene adni.

Magzatvédő vitaminok

Terítékre került napjaink egyik slágertémája, a magzatvédő vitaminok hatékonysága is. Dióhéjban arról, miért van rájuk szükség: a táplálékkal bevitt fehérjék az emberi szervezetben lebomlanak és aminosavakká alakulnak. Az egyik aminosav egy méreggé alakul – vagyis folyamatosan keletkezik a méreg. A szervezet természetesen méregtelenít, de ehhez három enzimre van szükség. A legfontosabb ebben az, amelyik génhiba okán a magyarok 15 százalékában nem „működik”. A terhesség 15. napjára alakul ki az ideglemez, ebből lesz egy idegcső, amely ha nem záródik a 24. napig, akkor nem záródik a gerincvelőt védő gerincoszlop. A magzatvédő vitamin szedését ezért legalább a fogamzás előtt egy hónappal ajánlatos elkezdeni.

Az orvosok értsék meg, hogy a tudomány fejlődik

Czeizel szerint az orvosoknak meg kellene érteniük, hogy a tudomány fejlődik. Mondta ezt azért, mert a mai napig számtalanszor találkozik azzal a vélekedéssel, hogy egy terhesség első hónapja a legkritikusabb.

A terhességet az utolsó havi vérzés első napjától számítják – vagyis a magyar terhes nem terhes terhessége első két hetében. A harmadik és a negyedik hét a petesejt vándorlásának és beágyazódásának ideje. Vagyis az első hónapban nem alakul ki rendellenesség. A második hónap az, ami ilyen szempontból számtalan kockázatot rejt, és bizonyos rendellenességek esetében a harmadik hónap is ide sorolható.

A szakember rámutatott: a fentiek tükrében elkeserítő, hogy a várandósok általában a 8–10. héten mennek orvoshoz a terhesség okán. Holott ma már a 14 napos terhességet is ki lehet mutatni a gyógyszertárakban kapható tesztek segítségével.