NYME SEK HÍRLEVÉL

VI. évfolyam 39. szám 2009.10.09.

Kutató központ pályázati pénzből
            158 millió 2400 forint támogatást nyert Pedagógusképzést segítő szolgáltató és kutatóhálózatok kialakítása című pályázatával a Nyugat-magyarországi Egyetem. A projektet a szombathelyi Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ valósítja meg. Az egyetem a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében a projekt költségeinek 80 százalékát nyerte el. A TÁMOP pályázat részletei a

http://www.nfu.hu/doc/1348 oldalon tekinthetők meg. Az eredmények a http://www.nfu.hu/content/58 oldalra kattintva érhetők el. Újabb hír: a Pedagógiai Szolgáltató Központ neve a közelmúltban Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központra változott.

(Kleinhappel Miklós)

Joyce-konferencia
            Október 11–13-ig rendezi meg az idei James Joyce-konferenciát a Bölcsészettudományi Kar Anglisztika Tanszék, a Magyarországi James Joyce Társaság és az AGORA Kulturális és Turisztikai Központ. A program vasárnap 14.30-kor az AGORA–Szalonban megnyitóval kezdődik: dr. Ipkovich György polgármester, dr. Molnár Katalin, a BTK dékánja és dr. Takács Ferenc, a Magyarországi James Joyce Társaság Kulturális Egyesület elnöke köszönti majd az érdeklődőket. A nap további része (ugyanitt) az angol nyelvű előadásoké. Hétfőn és kedden a Savaria Egyetemi Központ D–épületében folytatódnak az előadások. A részletes program a Rendezvénynaptárban elérhető.

(Kleinhappel Miklós)

Férfi kosarasok a Sportcsarnokban
            A Savaria Egyetemi Központ férfi kosárlabda csapata az Oroszlányi Sportegyesület ellen lép pályára október 11-én 11 órakor a Sportcsarnokban.

(Kleinhappel Miklós)

Érték vagy veszély a bányák tájrendezése?
            A bányák tájrendezése Magyarországon – érték vagy veszély? címmel tart előadást Kozma Katalin október 13-án 18 órakor, a C–épület nagyelőadójában. A rendezvényt a Magyar Földrajzi Társaság Nyugat-magyarországi Osztálya szervezte.

(Kleinhappel Miklós)

Két évtized germanisztika
            Huszadik születésnapját ünnepelte a Germanisztika Tanszék tegnap és tegnapelőtt. Az évfordulón megjelentek az alapítók, az oktatógárdához később csatlakozottak, az egykori tanítványok képviselői és a jelenlegi hallgatók. Dr. Molnár Katalin, a Bölcsészettudományi Kar dékánja a megnyitón a kezdetekre emlékezve elmondta, a korbeli Német Tanszék az A–épületben kezdte el a munkát. Az akkoriban újonnan alapított idegen nyelvű tanszékek különállók voltak, mégis közös erővel munkálkodtak. „Együtt fejlődtünk és együtt értük el azokat az eredményeket, amelyekre ma is büszkék lehetünk” – hangsúlyozta a dékán. Később a tanszék a D–épületbe, az MSZMP egykori pártszékházába költözött. „Kísérteties volt, amikor először jártuk be az épületet, és volt olyan asztal, amin ott volt a toll és a naptár. De nem sokkal később megkezdődött az oktatás. Főképp új tanszékek kaptak helyet a Berzsenyi téren. Egy táblával, gyakorlatilag könyv nélkül, de lelkesen dolgoztunk. S ez a lelkesedés átragadt a hallgatókra is. Közben írtuk a pályázatokat, kiépítettük az első nemzetközi kapcsolatainkat. Már akkor 3+2-es, tehát alap- és mesterképzésben gondolkodtunk. Végigéltük az összes, a nyelvszakos képzésekre vonatkozó reformot – húsz év alatt négyet, ennyiszer kellett programot készítenünk. Megnyitottuk az Osztrák Könyvtárat. Egyre növekedett a hallgatói létszám. E mellett arra is jutott energiánk, hogy terjeszkedjünk: elsőként Csepelen, majd Zalaegerszegen és Nagykanizsán kaptak a hallgatók jó minőségű képzést. Ezekből az emlékekből és tapasztalatokból építkezve próbáljuk túlélni a mai nehézségeket” – mondta dr. Molnár Katalin.

(Kleinhappel Miklós)

Recsegő rádiók, világító varázsszemek
            Sokol, Tesla, Qualiton, Minerva, Philips, Orion, Grundig – többek között ezekkel a márkanevekkel találkozhat az, aki betér a Puskás Tivadar Fém- és Villamosipari Szakképző Iskola és Kollégiumba. Az intézmény aulájában tegnap „Szól a rádió…” címmel nyílt technikatörténeti kiállítás. A tárlatot dr. Nemes József, a Természettudományi és Műszaki Kar főiskolai docense nyitotta meg. Intézményünk oktatója elmondta, Puskás ötlete, a telefonhírmondó tekinthető a világ első „rádióstúdiójának”. Ez nem volt más, mint egy telefonközpont. A szakember ismerte fel elsőként, hogy egy közösséghez miként juttatható el az adás. A rendszer olyannyira sikeresnek bizonyult, hogy a Magyar Rádió 1925. decemberi átadását követően is működött, egészen az 1940-es évekig. A 20. század első felében Magyarország a világszínvonal fölé tudott emelkedni a rádiózásban, illetve a rádiógyártásban. Az első rádióműsort néhány évvel 1925 előtt, 1914-ben Belgiumban sugározták, a BBC 1922-es alakulását három évvel követte a hazai rádió létrejötte. De ennél is beszédesebb, hogy az 1930-as években a világon készült rádiók 30 százalékát a magyarok állították elő – ez az arány ma nulla százalék. „Minden hasonló kiállítás fontos, hiszen bemutatja, milyen nagy szellemi és tapasztalati tudás található egy-egy tárgyban. Ez utóbbit hazánkban annyira sem becsüljük, mint az előbbit. Ráadásul Magyarországon a tapasztalati tudás átadása az utóbbi időben megszakadt. Ezt pedig megsínyli majd az ország. Jó példa erre a Bulgáriában gyártott rádiókészülékek színvonala. Az egykori KGST-ben Bulgáriára jutott a rádiógyártás feladata. Az ország gyártott is készülékeket, hiszen a technológia a rendelkezésére állt, de hiányzott a tapasztalat, ezért csak gyenge minőségű rádiókra futotta az erejéből” – mondta Nemes József. Megszólalt Czékus Károly is, aki a nagyközönség rendelkezésére bocsátotta gyűjteményének darabjait. Megtudtuk tőle, hogy gyűjtőszenvedélye körülbelül négy évvel ezelőtt kezdődött. Az első darab egy lemezjátszó volt, amit rádiók, szalagos magnók követtek. A készülékeket újralakkozta, megjavította és természetesen használta, így idézi fel a mai napig a recsegő rádiók és a világító varázsszemek korszakának hangulatát. A tárlatot november 23-ig, hétköznaponként 8 és 20 óra között lehet megtekinteni.

(Kleinhappel Miklós)

Remekeltek a serdülő atléták
            Hét érem és további két pontszerző hely a Szombathelyi Egyetemi Sportegyesület (SZOESE) fiataljainak termése a tatabányán megrendezett Atlétika Serdülő Országos Bajnokságon. Kívés István edző hírlevelünknek elmondta, a SZOESE hét versenyzővel vett részt az ob-n. „Minden versenyző kiváló teljesítményt nyújtott, amit mutat az érmek és a helyezések száma, valamint az elért hét egyéni csúcs. Pekker Attila két számban is érmet szerzett, úgy, hogy mindkétszer partiban volt a győzelemért is. 1500 méteren volt több sansza veszprémi ellenfelével szemben. Altay Csilla 3000 méteren vívott látványos küzdelmet soproni és fradis ellenfelével. Végül ezüstérmesként eredménye így is jelentősen jobb lett, mint az egy évvel idősebb korosztály bajnokáé. Kívés Bendegúz 1500 méter akadályon éppen lemaradt a dobogóról, 3000 méteren azonban a szoros ezüst–bronz csatában neki ment jobban. A 13 éves lányoknál a SZOESE kibérelte a dobogót. Az első helyet meggyőző futással szerezte meg Csébits Eszter, de a dobogóért és az egymás közötti sorrendért az utolsó pillanatig csatázott Kívés Blanka és Baráth Noémi. Altay Levente a 2000 méteres távon végig vezette az első 1000 métert, végül a hatodik helyen ért célba” – értékelte a bajnokságot az edző.
            Eredmények: 800 méter, 15 éves: 3. Pekker Attila (’94) SZOESE–Béri Balog, 2:07,33. 1500 méter, 15 éves: 2. Pekker Attila (’94) SZOESE–Béri Balog, 4:19,04. 2000 méter, 13 éves: 6. Altay Levente (’96) SZOESE–Bolyai, 6:40,55 (egyéni csúcs). 3000 méter, 15 éves: 2. Kívés Bendegúz (’94) SZOESE–Élelmiszeripari, 9:42,18 (egyéni csúcs). 1500 méter akadály, 15 éves: 4. Kívés Bendegúz (’94) SZOESE–Élelmiszeripari, 4:56,62 (egyéni csúcs). 2000 méter, leány, 13 éves: 1. Csébics Eszter (’96) SZOESE–Bolyai, 7:08,33 (egyéni csúcs); 2. Kívés Blanka (’96) SZOESE–Bolyai, 7:15,62 (egyéni csúcs); 3. Baráth Noémi (’96) SZOESE–Zrínyi, 7:16,50 (egyéni csúcs). 3000 méter, leány, 14 éves: 2. Altay Csilla (’95) SZOESE–Bolyai, 10:24,74 (egyéni csúcs).

(Kleinhappel Miklós)