NYME SEK HÍRLEVÉL

VI. évfolyam 43. szám 2009.10.22.

A jogállamiság fügefalevele

„Hol van korunk ifjúsága, aki homo politicusként nemcsak hisz a változtatás és jobbítás eszméjében, hanem ennek megfogalmazója élharcosa, mi több generálója? Mivel magyarázható, hogy ez a fiatalos hevület eltűnt napjaink nemzedékekből?” – tette fel a kérdést beszédében dr. Katona Attila, a Bölcsészettudományi Kar főiskolai adjunktusa a Savaria Egyetemi Központ 1956-os forradalom és szabadságharcra emlékező ünnepségén. Kifejtette: az ifjak idegesítően belesimulnak a proceduális demokrácia kínálta akár apolitikus keretek közé, és az igényes, kényelmes fogyasztói szerepeken, karriereken túl másra kevésbé fókuszálnak. „Hogy ez így alakult, abban nemcsak az elmúlt fél évszázad, s azon belül is talán az utolsó két évtized eseményei, történései nyújtják a lehetséges, és kívánatos magyarázatot, hanem nyilván mi magunk is, a politikai szocializációs mintát nyújtó felnőtt generáció.” Katona Attila arról is beszélt, hogy ízlés és értékrendi megítélés kérdése, mennyire volt szerencsés az új köztársaság kikiáltását az ’56-os forradalmi események napjával összekapcsolni. „Ezzel a tettel bár lehet, hogy tisztelegtek a múlt hősei és eseménye előtt, de egyben kényszerpályára vitték az új magyar köztársaság rítusait.” Oktatónk kifejtette: mindez azzal járt, hogy ’56 emlékezete mindig elnyomta az új respublika születésnapját. Az utóbbiról minden esztendőben csak enervált mondatok hangzottak el, nem a közös az eredményeket soroló öröm, hanem egy feszültség teli, civakodó munkaszüneti nap lett. Hozzátette: ráadásul ’56 szereplői közül mindazok, akik megélhették a politikai és erkölcsi rehabilitációt jelentő 1989-es esztendőt, azt érezték, hogy a politikai átalakítási folyamatokban perifériára szorultak és ott is maradtak mindvégig. Tehát nagy csalódásként élték meg a változásokat. S utóbb is gyakran állították, hogy inkább eszköznek, díszletnek kellettek egy politikai színjátékban és nem résztvevő, tapasztalt alkotótársnak. „Így nem véletlen, hogy 1990 után ’56 örökségének olyan botrányos felosztására, kisajátítására került sor, amelyet az érzékeny lakosság nem kívánt. Olyan sokszínű, indulatos és egymással ellentmondó interpretációja alakult ki az egykori eseményeknek, amely az emberek jelentős részét inkább taszította, mint vonzotta. Ez jelentősen csökkentette a múlt iránti igényt és megértést. Politikai osztályunk komoly sikereket mondhat magáénak a téren, hogy hogyan lehet megosztó ünneppé fejleszteni ’56 emlékezetét. S most a rendszerváltás 20. évfordulóján ez a két történet még inkább negatív értelmezést kap. Napjainkban a harmadik köztársaság ügye kevés büszkeségre ad okot, nem kell nagy jóstehetség ahhoz, hogy kimondjuk szanálás előtt áll. A kérdés nem is ez, hanem az iránya és a módja. Világosan érzékelhető, hogy a történtek, az ilyen típusú értelmezések utat nyitottak az antidemokratikus tendenciáknak és a szegények elleni háborúnak társadalmunkban. A rendszerváltás csalódottsága sokakat késztett arra, hogy világosan kimondja: nemcsak 56 szellemisége, az egyenlőség eszménye is halott.” Katona Attila rámutatott, hogy a politikai díszlet az elmúlt öt évtizedben sokat változott, ám a hatalmi intellektuális elemekre épülő arrogancia nem rendszerfüggő. „Bár a módszerek nyilván nagyon különbözőek – az egyik oldalon a brutális terror, másutt a jogállamiság fügefalevele – a lakosság az érdemi információktól és a valós részvételtől el van zárva.

(Kleinhappel Miklós)

Az első önállóan szervezett tanásatás

A Történettudományi Intézet először szervezett önállóan tanásatást a régész technikus hallgatóknak, amelyen Csapláros Andrea régész irányításával tizenheten vettek részt. Az intézet több mint 15 éve képez régész technikusokat. A hallgatók eddig Vas megye nagy régészeti ásatásain teljesítették e gyakorlatot. Időközben a Történettudományi Intézet némiképp módosította a képzési programot, ám a specializáció iránti érdeklődés nem csökkent. A régész technikusi specializáció a történelem alapképzés választható stúdiumai közül a legnépszerűbb. Az intézet az ásatási területet, az Őrségi Nemzeti Park Határán elterülő Hegyhátszentmárton község várdombját a Vas Megyei Múzeumok Igazgatóságával kötött együttműködés keretében választotta ki. A tanásatás célja a területről származó és már korábban a múzeumba került nagyszámú lelet, főként kályhacsempe-töredékek hitelesítése volt. A hallgatók a kastélydombon négy kutatóárkot nyitottak. Egyebek mellett nagy mennyiségű 15. és 16. századi kerámiaanyag került elő. Felszínre került egy ezüstből készült leányka gyűrű, egy rövid ezüstlánc és ezüstpénzek. Ezek restaurálását jelenleg is végzik a szakemberek. A terület északkeleti részén talált nagyméretű cölöplyuk a kastély Rába felöli védelmét mutatja. A hallgatók megállapíthatták, hogy a kastélyt délnyugatról egy „kissánc“ védhette, ahol egy csaknem egy méter átmérőjű falkiszedést találtak. A kastély belső építményeire téglapadló és egy nagyméretű, többszörösen felújított kémény maradványai utaltak. A jó hangulatú tanásatásokon az elméleti órákon szerzett ismeretek alkalmazása, kiegészítése és megerősítése történik, s a hagyományokat folytatva az előkerült leletek elemzése a hallgatók számára szakdolgozati témául is szolgálnak.

(Kleinhappel Miklós)

Az atléták voltak a legeredményesebbek 
           

Atlétikában, női röplabdában, férfi kosárlabdában és úszásban képviseltette magát a Savaria Egyetemi Központ Egerben, az Esterházy Károly Főiskola létesítményeiben megrendezett Sportszakos Hallgatók Sporttalálkozóján. Ezúttal is – már-már hagyományosan – az atléták bizonyultak a legeredményesebbeknek.
            Eredmények: Atlétika: 100 méter női időelőfutam: 5. Szarka Tíria 13,8. Női gerelyhajítás: 3. Werkmann Viktória 31,09. Női 4x100 méter: 3. NYME (Szarka Tíria, Szarka Dorisz, Süle Szilvia, Süle Krisztina) 56,3. Női távolugrás: 2. Szarka Tíria 4,60. Női súlylökés: 2. Werkmann Viktória 11,15. Női magasugrás: 3. Süle Krisztina 145. Férfi 100 méter döntő: 1. Kása Tibor 10,8. Női 800 méter időfutam: 2. Süle Szilvia 2:38,9. Férfi 4x100 méter: 1. NYME (Kása Tibor, Virovecz István, Kamarás Ákos, Monek Ádám) 43,9. Férfi távolugrás: 1. Virovecz István 6,77. Férfi súlylökés: 4. Woppel Gergely 9,78; 5. Meszjár János 9,57. Férfi magasugrás: 5. Füssy Dávid 185. Kosárlabda: Selejtezők: NYME–PTE 32:55; Nyíregyházi Főiskola–NYME 69:53. 5. NYME. Úszás: Férfi 50 méter gyorsúszás: 9. Kurti Péter 28,68; 10. Szalai Gergő 28,95; 11. Papp Levente 30,20. Férfi 50 méter mellúszás: 6. Kurti Péter 40,89. Férfi 50 méter pillangóúszás: 6. Szalai Gergő 32,46. Férfi 4x50 méter vegyes váltó: 4. NYME 2:24,97. Női 50 méter mellúszás: 6. Kukucska Réka 50,90; 7. Mikocsics Brigitta 51,85. Női röplabda: Szombathely–Pécs 0:2; Szombathely–Eger 2:0; Szombathely–Szeged 2:0.

(Kleinhappel Miklós)