Nem véletlen a negatív tónusú bevezető, hiszen a Szól a rádió… című, néprádiókat felvonultató kiállítás tulajdonképpen a dicső múltról szól. Arról a korszakról – az 1930-as évek környékéről –, amikor a világon készült rádiók 30 százalékát Magyarország gyártotta; ma egyébként ez az arány kereken nulla százalék.

Rádiózni szokol? Rádiód a Sokol!

Szokol, Tesla, Qualiton, Minerva, Philips, Orion, Grundig – többek között ezekkel a márkanevekkel találkozhat az, aki betér a Puskás Tivadar Fém- és Villamosipari Szakképző Iskola és Kollégiumba.

Néprádió 1949-ből

Lehet például nosztalgiázni: aki legalább a harmincas éveiben jár, annak a közelmúltban még a mindennapjai része lehetett a Sokol rádió. Vagy egy képzeletbeli, a nem túlzottan távoli múltba tett időutazás révén el lehet képzelni, milyen lehetett, amikor a korabeli „trend” szerint elkészített, alul állomáskeresővel, felül hangszóróval ellátott készülékek világító „varázsszemei” kigyúltak, recsegő hangjuk pedig betöltötte a helyiséget.

Orion, 1955

Ráadásul nem véletlen, hogy a tárlatnak éppen a Puskás ad otthont. Puskás Tivadar ötlete, a telefonhírmondó tekinthető a világ első „rádióstúdiójának”. Ez nem volt más, mint egy telefonközpont. A szakember ismerte fel elsőként, hogy egy közösséghez miként juttatható el az adás. A rendszer olyannyira sikeresnek bizonyult, hogy a Magyar Rádió 1925. decemberi átadását követően is működött, egészen az 1940-es évekig. A 20. század első felében Magyarország a világszínvonal fölé tudott emelkedni a rádiózásban, illetve a rádiógyártásban. Az első rádióműsort néhány évvel 1925 előtt, 1914-ben Belgiumban sugározták. A BBC 1922-es alakulását három évvel követte a hazai rádió létrejötte.

A Vadásztölténygyár "mellékterméke" - 1955

S hogy mi a jelentősége a hasonló kiállításoknak? A kiállítást megnyitó dr. Nemes József főiskolai docens hangsúlyozta: az ehhez hasonló tárlatok bemutatják, milyen nagy szellemi és tapasztalati tudás gyűlhet össze egy-egy tárgyban. Az utóbbit hazánkban annyira sem becsüljük, mint az előbbit. Ráadásul Magyarországon a tapasztalati tudás átadása az utóbbi időben megszakadt. Ezt pedig megsínyli majd az ország – figyelmeztetett a szakember. Szavait alátámasztandó az egykor Bulgáriában gyártott rádiókészülékek színvonalát hozta fel példaként; a KGST-ben Bulgáriára jutott a rádiógyártás feladata. Az ország gyártott is készülékeket, hiszen a technológia a rendelkezésére állt, de hiányzott a tapasztalat, ezért csak gyenge minőségű rádiókra futotta az erejéből.

Az imperialisták is készítettek rádiókat - Grundig, 1951

A gyűjtemény darabjai Czékus Károly ereklyéi. Megtudtuk tőle, hogy gyűjtőszenvedélye körülbelül négy évvel ezelőtt kezdődött. Az első darab egy lemezjátszó volt, amit rádiók, szalagos magnók követtek. A készülékeket újralakkozta, megjavította és természetesen használta. És használja a mai napig.


A kiállítást 2009. november 23-ig, hétköznaponként 8 és 20 óra között lehet megtekinteni a szombathelyi Puskás Tivadar Szakképző Iskolában.

Fotókkal illusztrált cikk: http://www.alon.hu/index.php/article/articleprint/9009/-1/5/