NYME SEK HÍRLEVÉL

VI. évfolyam 48. szám 2009.11.13.

SEK Levéltár: szakmaiság, rend, rendszer
    Alig több mint egy éve, 2008. október 17-én avatta fel a Nyugat-magyarországi Egyetem vezetése a Savaria Egyetemi Központ Levéltárát. Szeptember 17-én a Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség idei vándorgyűlésének egy napját Szombathelyen, az egyetemi központ levéltárában töltötte – egy másik jubileumi napon, amikor a levéltár működésének tizenegyedik hónapjába lépett. A rendezvényen prof. dr. Gadányi Károly, a SEK elnöke azt mondta: „Másfél éve kezdtük el létrehozni a Savaria Egyetemi Központ Levéltárát, amely a szakmaiság, a rend és a rendszer jegyében dolgozik, s munkája az egyetemi központnak és a Nyugat-magyarországi Egyetemnek is nagy hasznára válik”. Dr. Ipkovichné Szakály Ildikó, a SEK szaklevéltárának vezetője a szakmai napon a vándorgyűlés előző napján (Keszthelyen) elhangzottakhoz kapcsolódva az egyetemi központ levéltárát „tipikusan kis levéltár”-nak nevezte, az egyetemi levéltárak tipikus feladataival, problémáival, melyek viszont nem kicsik. Az átadás első évfordulója alkalmából a levéltár vezetőjével az elmúlt hónapokban végzett munkáról, illetve a következő időszak feladatairól beszélgettünk. A levéltárvezető a szakmai napon elmondott szavait részletezve kifejtette: a Savaria Egyetemi Központ Levéltárában is nehéz feladat a szervellenőrzések elvégzése, mivel a SEK iratképző szervei először találkoznak ilyen feladattal. Ezért a levéltár különböző segédanyagok összeállításával segít abban, hogy fel tudják mérni dokumentumaikat, illetve el tudják dönteni, melyek várnak levéltári átvételre, s melyek selejtezhetők. A dékáni hivatalvezetők kinevezésének hála immár mindhárom szombathelyi karon vannak olyan szakemberek, akikkel a levéltár munkatársai együtt tudnak dolgozni a szervellenőrzések előkészítésében, lebonyolításában s azon nézet elfogadtatásában, hogy a SEK számára miért fontos e feladat elvégzése. Több okból: az iratkezelés, a kézi irattárak állapotának vizsgálatán túl az intézmény ötven éves fennállása során keletkezett jelentős mennyiségű maradandó, történeti értékű köziratot és egyéb dokumentumokat (a kéziratoktól a fotókon át a tárgyi emlékekig) fel kell kutatni. Összegyűjtésük, őrzésük és szakszerű feldolgozásuk révén válhatnak csak a múlt iránt érdeklődő kutatók hasznára. A fellelt iratanyag elsődleges regisztrálására szervnyilvántartó adatbázis készült, melynek feltöltése a szervellenőrzésekkel párhuzamosan, folyamatosan történik. Fontos kiemelni, hogy a közösen végzett munka során felszínre kerülnek az elektronikus iratkezelést érintő kérdések, az iktatató program körüli anomáliák. Ezeket meg kell oldani, hiszen a ma – elektronikus úton is – keletkező iratok alkotják a jövő levéltárának gyűjteményét. A tipikus levéltári problémák vázolása után a levéltár vezetője örömtelibb tényeket is közölt. Ismertette a levéltár adottságait, melyek közül egyedül a kutatóterem hiányát lehet negatívumként említeni. Elmondta, hogy – bár még az iratbeszállítások előtt állnak –, száz iratfolyóméternyi anyagot alapszinten már rendszereztek. Ezekről raktári jegyzékek alapján tudják tájékoztatni a kutatókat. További harminc iratfolyóméter úgynevezett hallgatói irat darabszinten rendezett, így a levéltár egy ideje fogadni tudja a Tanulmányi Hivatalhoz beérkező adatkéréseket, s amennyiben a kért dokumentum állományában van, teljesíti is azokat. Elkészült a diplomaátadó könyvek digitalizált változata, ami az adatszolgáltatás korszerű forrásaként áll rendelkezésére. A levéltár honlapja hamarosan elkészül, az utolsó simításokat végzik rajta. Ezzel megteszik az első lépést a szolgáltató elvű levéltár létrehozására. A levéltár szándékában áll a jogelőd Kőszegi Középfokú Tanítóképző iratanyagának visszaszállítása a Vas Megyei Levéltár Kőszegi Fióklevéltárából. A levéltárvezető beszélt még az iratállomány gyarapításának egyéb módjairól: eddig több megbeszélés történt személyi hagyatékok, ajándékok átadás-átvételéről. A levéltár munkáját a szakma is elismeri: jó példa erre a fent említett vándorgyűlésen részt vevők (köztük olyan, a szakmában jelentős személyek, mint például dr. Szögi László, az ELTE Egyetemi Könyvtár, Levéltár főigazgatója, vagy Lengvári István, a PTE Levéltára igazgatója) reakciója, akik az eddigi ténykedést látva „dicséretben részesítették” a Savaria Egyetemi Központ Levéltárát.

(Kleinhappel Miklós)

Megújuló energiák – környezeti változások
            Megújuló energiák – környezeti változások címmel rendez tudomány napi konferenciát a Természettudományi és Műszaki Kar november 17-én 9.30-kor a Tanácsteremben. A rendezvényen hat előadást lehet meghallgatni. Dr. Nemes József Fenntartható vagy fenntarthatatlan fejlődés?, prof. dr. Szinetár Csaba Tájlakó ízeltlábúak indikációs szerepe a tájhasználat változásainak nyomon követésében, Füzesi István A fahamu talajra gyakorolt hatásának vizsgálata tenyészedény-kísérletben címmel tart előadást. Dr. Baranyai Gábor Tervek és eredmények – A nyugat-dunántúli régió hulladékgazdálkodása az ezredforduló után, Zentai Zoltán Hévízgazdálkodás Magyarországon, dr. Skribanek Anna Indirekt szelekció sörárpa szárazságtűrésre csíranövényekkel elnevezéssel osztja meg gondolatatit a résztvevőkkel.

(Kleinhappel Miklós)

Vacsora és borkóstoló
            Jót, s jól! Ebben áll a nagy titok – e Kazinczytól vett mottó jegyében rendezi meg Kulinaria Savaria+ című vacsorát és borkóstolót a Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központ, a Savaria Szimfonikus Zenekar, a Repeta Duó bt. és az egri St. Andrea Pincészet. A szervezők a rendezvényre mindenkit várnak, aki finom borok és a hozzájuk illő étkek mellett szívesen beszélgetne a borokról, a kultúráról, az emberekről – vagyis az életről. A program a Savaria Egyetemi Központ éttermében november 26-án 19.30-kor a Savaria Szimfonikus Zenekar kamaraegyüttese tolmácsolásában Vivaldi Négy Évszak – Ősz című tételével kezdődik. Majd dr. Lőrincz György, a St. Andrea Pincészet vezetője bemutatja az esten megkóstolható borokat. A részvételi díj személyenként 5000 Ft. Bejelentkezésre és asztalfoglalásra november 23-án 12 óráig van mód az 504/495-ös telefonszámon, vagy a fejlesztes@pszk.nyme.hu címen.

(Kleinhappel Miklós)

Valóban szürke a magyar szürkeállomány
            Ha eredményt akarunk elérni, az óvodától a felsőoktatásig az oktatási rendszer minden elemében szükséges a változtatás – jelentette ki Pakucs János, a Magyar Innovációs Szövetség tiszteletbeli elnöke szerdán. A szakember Az oktatás nyilvánossága című budapesti konferencián osztotta meg gondolatatit a résztvevőkkel. A konferencia résztvevői a tudomány, a munkaerőpiac és a karrier szempontjából vizsgálták a diplomák értékét. Pakucs szerint az átalakítások fókuszában a vállaltok elvárásainak kell állnia. A cégek pedig kreatív, jó problémamegoldó képességű, elméleti és gyakorlati szaktudással felvértezett, nyelveket beszélő fiatalokat keresnek. A legsürgetőbb feladat, hogy műszaki és természettudományi szakembereket képezzenek, hiszen jelenleg ezekre van a legnagyobb kereslet. Ehhez az előadó véleménye szerint arra van szükség, hogy a középiskolás korosztály érdeklődését jelentősen növeljék e tudományterületek iránt. Kandikó József, a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája rektora rámutatott: amíg a társadalom intelligenciahányadosa az utóbbi időben nőtt, a felsőoktatásban csökkent a tudásszint, ez pedig beszédes tendencia. A rektor úgy vélekedett, a munkáltatók a számítástechnikai ismereteket, az idegennyelv-tudást és a csapatmunkára való alkalmasságot várják el dolgozóiktól, s csak ezek után jön a sorban az, hogy a munkatársak szakmai felkészültsége megfelelő legyen. Kandikó szerint a bolognai rendszer éppen e tulajdonságokkal nem ruházza fel a hallgatókat. Az intézmények „árbevételük” növelése érdekében tettek lépéseket, aminek köszönhetően a „gyár” ugyan még működik, az értékteremtés viszont megfeneklett, az állomány pedig a szó szoros értelmében szürke. A főiskola vezetője rámutatott, nem jól sikerült az alap- és a mesterszakok tartalmának szétválasztása sem, ezért napjainkban kármentésre van szükség a felsőoktatásban. Vadas László, a CEMI ügyvezető igazgatója, a Heti Válasz Felsőoktatási Rangsor készítője előadásában kifejtette: a munkáltatók a felvételi interjúkon egyre inkább azt vizsgálják, hogy az állásra jelentkező mennyire motivált. Az utóbbi időben a cégek mintegy fele vélekedik úgy, hogy hiába a nyelvtudás, a jó diploma és a megszerzett gyakorlat, a munkatárs számos esetben a motiváció hiánya miatt alkalmatlan a megfelelő színvonalú munkavégzésre. Következő számunkban – folytatva a tudósítást – a bolognai folyamat értékelésével kapcsolatosan elhangzottakról, valamint a magyar felsőoktatás piacképességéről olvashatnak majd.

(Kleinhappel Miklós)