VII. évfolyam, 13. szám (2010. március 29.)

Kleinhappel Miklós  2010.03.29. 19:18

VII. évfolyam 13. szám 2010.03.29.

Az NYME is pályázott a kutató egyetemi címre
          Néhány nap múlva kiderül, mely hazai felsőoktatási intézmények pályáztak sikerrel a kutató egyetemi címre. A címet szinte az összes állami egyetem és főiskola szeretné megkapni – köztük a Nyugat-magyarországi Egyetem is. A kutatóegyetemek létrehozásának célja, hogy – német mintára – olyan elitegyetemek jöjjenek létre, amelyek kutatási eredményeiket az oktatásba is képesek közvetíteni – írta a Népszabadság. Az elvárások között ezért nem csupán a kiemelkedő kutatási tevékenység, vagy a jelentős nemzetközi kapcsolatok szerepelnek, hanem az erős tehetséggondozás is. A pályázatban be kellett mutatni az intézmény eddigi tudományos eredményeit és adatait: ezek 85 százalékos súllyal számítanak majd az értékeléskor. A jövőre vonatkozó elképzeléseket is vázolni kellett: ezek 15 százalékot nyomnak majd a latban. A kutatóegyetemi címet a szaktárca korábbi tájékoztatása szerint 6–8 egyetem kaphatja meg. Várhatóan március utolsó hetén hirdeti ki Bajnai Gordon kormányfő és Hiller István oktatási miniszter, hogy mely felsőoktatási intézmények nyerték el a kutató egyetemi címet. Manherz Károly, az oktatási tárca felsőoktatási államtitkára a napilapnak elmondta: ezzel egy időben teszik közzé annak az uniós pályázatnak az eredményét is, amelyen három évre összesen 27 milliárd forintot nyerhetnek a felsőoktatási intézmények. Az oktatási tárca pályázati kiírása szerint már február 10-én át kellett volna adni a kutatóegyetemi címeket, ám időközben úgy döntöttek, „összevárják” az uniós pályázat eredményeivel. A Népszabadság információi szerint ennek hátterében az áll, hogy a kutatóegyetemi címmel nem jár együtt automatikus támogatás, emiatt pedig sok támadás érte a tárcát. Nem elképzelhetetlen így az sem, hogy a két pályázat nyerteseinek köre azonos lesz, a pályázati feltételek legalábbis nagyon hasonlóak – olvasható a lapban.

(Kleinhappel Miklós)

Munkatapasztalat az egyetemi évek alatt
          A Nyugat-magyarországi Egyetem hallgatóinak 80–90 százaléka szerez munkatapasztalatot tanulmányai ideje alatt – derül ki a Figyelő legújabb, 12. számában megjelent Karrier Start Top 30 című mellékletéből. A hetilap és a Hewitt frissdiplomásoknak szóló tanácsadó mellékletében Magyarországon először térképezte fel, mely cégek kínálják a legjobb karrierlehetőségeket az iskolapadból kikerült fiataloknak, hol a legjobb a fizetés, a leggyorsabb az előrejutás, a legintenzívebb a képzés, más cégek honnan vesznek át legszívesebben embert? Az összeállításból az is kiderül, hogy milyen várakozásaik vannak a pályakezdőknek és a munkáltatóknak, hogyan növelheti valaki munkaerő-piaci értékét. A mellékletet böngészők megtudhatják, a cégek nem a képzettséget tartják a leglényegesebbnek egy pályakezdőnél, hanem ennél fontosabbnak értékelik a személyiséget, a nyelvtudást és a fejlődésre való képességet – a szükséges ismereteket pedig sokszor maguk adják át az ifjú munkatársaknak. A kutatásról a lapon kívül a http://www.karrierstarttop30.hu/ oldalon is lehet olvasni.

(Kleinhappel Miklós)

Húsvét ünnepéről és a magyar nyelv finnugor eredetéről  
          Újabb ülést tart a Szombathelyi Tudományos Társaság és a Magyar Tudományos Akadémia Vas Megyei Tudományos Testülete. Március 30-án 15.30-kor a Tanácsteremben két előadást hallgathatnak meg az érdeklődők. Elsőként dr. Sill Aba Ferenc szombathelyi ferences szerzetes Történelmi eszmélődés húsvét ünnepéről címmel osztja meg gondolatait a hallgatósággal. Majd prof. dr. Pusztay János, a Bölcsészettudományi Kar Uralisztikai Tanszék vezetője A magyar nyelv finnugor eredetéről – másképp című előadása hangzik el.

(Kleinhappel Miklós)

Nyelvvizsgák a SEK-en
          Május 9-ig lehet jelentkezni a Savaria Egyetemi Központ által szervezett ELTE ITK ORIGO államilag elismert alap-, közép-, valamint felsőfokú nyelvvizsgákra. Írásbeli és szóbeli vizsgát is lehet tenni angol, német, olasz és orosz nyelvből. Csak írásbeli vizsga tehető francia, eszperantó, latin, lovári cigány és spanyol nyelvből. Az írásbeli vizsgákat június 5-én, a szóbeli és a laborvizsgákat pedig június 7–11. között tartják. Információ és jelentkezés a Bölcsészettudományi Kar Dékáni Hivatalában (D–épület, I. emelet 115.), illetve az 504-593-as telefon- és faxszámon.

(Kleinhappel Miklós)

Élet a tornatermen kívül
          Először rendezett sporttudományi szakmai napot a Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar Sporttudományi Intézet szerdán. „Ezen a napon arra szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy milyen értékes dolgokkal foglalkozhat valaki a tornatermen kívül” – mondta megnyitó beszédében dr. Polgár Tibor intézetigazgató. Elhangzott: amíg egy testnevelő az iskolában kis csoportokkal foglalkozik, évente két-háromszáz gyerek életére van hatással, a kutatások a régióban, az országban, de akár nemzetközi porondon is eredményt hoznak. A Sporttudományi Intézetben tanulók közül többen nem testnevelők, hanem kutatók, elméleti szakemberek lesznek. Az intézet hallgatóinak táborából sokan jelentkeztek a tudományos diákkörbe. A hallgatók tavaly Sopronban első, második, harmadik helyezést is elértek, sőt különdíjat is kaptak az Országos Tudományos Diákköri Konferencián. A rendezvényen dr. Gál László címzetes főigazgató intézményünk 50 évének sporttudományi vonatkozásait mutatta be. Elmondta, a tanítók testnevelés képzésével kezdődött az intézményben a testnevelés oktatása. Több mérföldkőnek számító évszámot emelt ki. Például 1971-et, amikor a Pécsi Tanárképző Főiskola matematika–testnevelés, matematika–ének és matematika–orosz szakon tanárképzést indított Szombathelyen, kihelyezett tagozaton, szombathelyi oktatók aktív közreműködésével. 1973-ban jött létre a Testnevelési Tanszék. 1991-ben megépült az a munkacsarnok jellegű oktatási csarnok, amihez hasonló kevés van az országban – csak hogy néhány jelentős állomást emeljünk ki. S ha már az intézetigazgató a kutatások fontosságára hívta fel a figyelmet, a szakmai napon H. dr. Ekler Judit egyetemi docens és dr. Fügedi Balázs főiskolai docens egy-egy kutatás eredményeit ismertette. Előbbi szombathelyi óvodások és családtagjaik részvételével azt vizsgálta, hogy ki lehet-e mutatni az emberi mozgásfejlődés és az agyi fejlődés között kapcsolatot. Azaz igaz-e, hogy minél fejlettebb a gyerekek agya, annál bonyolultabb mozgást tudnak végezni, és fordítva. Az állítás igaznak bizonyult. Utóbbi vizsgálatában az egészségmagatartási attitűdöt vetette össze az egészségtudatossággal 160, Szombathely és vonzáskörzetében élő 21–65 éves ember részvételével. A kutatás keretében a biológiai–fizikai fittségi állapotot, illetve a táplálkozási, életmód- és sportolási attitűdöt vizsgálta. Kiderült, folyamatos életmód-tanácsadásra, az életmód megváltoztatására van szüksége a célcsoport tagjainak ahhoz, hogy egészséges, aktív, jó munkavégző képességű emberek legyenek. Olyanok, akikre elöregedő, fogyó társadalmunknak szüksége van.

(Kleinhappel Miklós)