VII. évfolyam, 14. szám (2010. március 31.)
Kleinhappel Miklós 2010.03.31. 21:13
NYME SEK HÍRLEVÉL
VII. évfolyam 14. szám 2010.03.31.
Cselekvőképes tudást átadni Milyen feladatokat jelent az oktatók munkájában a kompetencia alapú oktatásra történő átállás? Milyen mérés-értékelés alkalmazható a kompetencia alapú felsőoktatásban? E kérdésekre adtak válaszokat múlt kedden azok a szakértők, akik két Szombathelyen koordinált egyetemi projekt részt vevőinek tartottak előadást a Regionális Felsőoktatási Forrásközpont Konferenciatermében. Mint ahogy arról beszámoltunk (Szombathelyen koordinált egyetemi projektek: újabb állomás – NYME SEK Hírlevél VII. évfolyam 11. szám), az NYME Képzők képzése program a Nyugat-magyarországi Egyetemen, valamint Pedagógiai szolgáltató és kutató hálózat kialakítása a pedagógusképzésben, a nyugat-dunántúli régióban című projektje a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében valósul meg. Évek óta szükség lenne azon módszerek felsőoktatásban történő alkalmazására, amelyeket előadóink bemutatnak – mondta dr. Gáspár Mihály projektgazda. Az oktatók többsége nincs tisztában a kompetencia fogalmával – folytatta a projekt vezetője –, ám remélhetőleg ez a képzők képzése révén megváltozik, s a közeljövőben elkezdődhet a felsőoktatási pedagógusok képzése. Dr. Iker János, a másik projekt irányítója kifejtette: a magyar felsőoktatás jelenleg nem elavult ismereteket közvetít, az intézményeknek van elég hallgatójuk, valamint képzett és tudományosan minősített oktatóik. Az alapvető probléma a munkaerőpiac és a képzés közötti összhang hiánya – nem csupán a pedagógusképzésben. „Ma minden szakmai követelménynek megfelelően tanítunk, de ha a frissdiplomás tanítani kezd, nem tud mit kezdeni a tanulási, illetve a magatartási nehézségekkel küzdő gyerekekkel, s hadilábon áll az oktatásszervezéssel is, így azt sem tudja, hogyan motiválja a nebulókat. A multinacionális vállalatok véleménye szerint a magyar munkaerő képzett, de motiválatlan” – hallottuk. Iker János hozzátette, a projektek révén Nyugat-Európában és Amerikában már bevált módszereket kívánnak alkalmazni, a gyakorlatorientáltság jegyében. Olyan tananyagot adnak közre, amely szintézist teremt a felsőoktatás pedagógusképzése és a gyakorlat közoktatása között, ennek révén pedig az elméleti szakemberek és a gyakorlathoz közel álló kollégák jobb együttműködését szeretnék elérni. Az első előadó, prof. dr. Falus Iván hangsúlyozta, amikor kompetenciáról beszélünk, az attitűdöknek egyenrangúnak kell lenniük a tudással és a képességekkel. A kompetencia alapú oktatás abban jelenti a fordulatot, hogy az intézményeknek nem azt kell tanítaniuk, amihez megfelelő szakemberekkel rendelkeznek, hanem azt, amire a hallgatóknak szükségük van ahhoz, hogy a munkaerőpiacon „eladható” tudással bírjanak. Így az egyes intézmények sajátos arculatot, alakíthatnak ki. A következő szakember, prof. dr. Mátrai Zsuzsanna szerint tipikus reakció a felsőoktatásban tapasztalható változások idején, hogy az oktatók felteszik a kérdést: nem voltunk elég eredményesek? Ráadásul épp hogy befejeződik az egyik változás, következik is a másik. „Ha tárgyilagosak akarunk lenni, vannak objektív okok. Az egyik, hogy a felsőoktatás tömegesedett, hiszen amíg a 20. század elején a gimnáziumokban a leendő akadémikusok ültek, ma koránt sem ez a helyzet. A másik, hogy amíg korábban a tanárként végzett fiatal pedagógusként dolgozott, ma sok esetben iskolán kívül, például bankban vagy marketing területen kap állást. A hallgató számára tehát a túlélés feltétele az, ha minél több olyan dolgot tanítunk meg nekik, amelyek sok munkakörben alkalmazhatók. Ez számunkra kényszer a rendkívül gyorsan változó világban. A kompetencia cselekvőképes tudást jelent.” Mátrai Zsuzsanna felhívta a figyelmet arra, hogy az eddigi – vizsgarendszerű, egyszeri – értékelési rendszert is meg kell változtatni. Portfólió alapján történő minősítésre van szükség, amely sok tevékenység aktuális eredményeit (sikereit és kudarcait egyaránt) tükrözi.
(Kleinhappel Miklós)
Találkozó Dragomán Györggyel Beszélgetésre és felolvasóestre hívja az érdeklődőket a Bölcsészettudományi Kar Germanisztika Intézeti Tanszék és a mattersburgi Irodalmi Ház. Április 7-én 18.30-kor Dragomán György író lesz a rendezvény vendége, aki két nyelven, magyarul és németül ad ízelítőt műveiből. A helyszín a D–épület 204-es terme.
(Kleinhappel Miklós)
Oktatóink a Lukács-konferencián A Bölcsészettudományi Kar Filozófia Intézeti Tanszék két oktatója is előad azon a konferencián, amelyet Lukács György születésének 125. évfordulója alkalmából rendeznek. A Magyar Tudományos Akadémia Lukács Archívuma és a Gond-Cura Alapítvány kiadó rendezvényének központi témája A regény elmélete – Dosztojevszkij-jegyzetek című kötet, amely ebben a formában először jelent meg magyarul. A konferencia április 13-án 9 órakor kezdődik az MTA kistermében. Dr. Mesterházi Miklós egyetemi docens Detektívregény-elmélet, prof. dr. Tallár Ferenc egyetemi tanár a pedig Mítosz és regény – Lukács–Bahtyin–Dosztojevkszij címmel tart előadást. Lukács György filozófus, esztéta, egyetemi tanár 1885. április 13-án született, 1971. június 5-én hunyt el. Munkásságáról a Magyar Életrajzi Lexikonból lehet tájékozódni a http://mek.niif.hu/00300/00355/html/ABC09006/09682.htm címen.
(Kleinhappel Miklós)
Durvaságig fajuló viták a magyar nyelv finnugor eredetéről A magyar nyelv szibériai grammatikájú, finnugor szókészletű közép-európai nyelv – mondta el tegnapi előadásán prof. dr. Pusztay János, a Bölcsészettudományi Kar Uralisztikai Tanszék vezetője. A szakember a Szombathelyi Tudományos Társaság és a Magyar Tudományos Akadémia Vas Megyei Testülete által rendezett ülésen, a Tanácsteremben tartott előadást. Elmondta, a magyar nyelv eredetéről a közszájon forgó tudománytalan nézetek miatt (felvilágosító jelleggel) időszerű beszélni. Valamint azért, mert a magyar nyelv és nép eredete nem azonos. Illetve a finnugor nyelvtudományban az utóbbi 15 évben durvaságig fajuló szakmainak nevezett viták dúltak. Pusztay kifejtette: a hagyományos felfogás szerint – a történeti összehasonlító nyelvészet módszereinek alkalmazásával – a magyar nyelv a finnugor nyelvcsalád része. A nyelvész szerint a módszer legnagyobb hiányossága, hogy rekonstrukció alapján alkotja meg az alapnyelvet, ezt tekinti az egy nyelvcsaládhoz tartozó népek nyelvfejlődési kiindulópontjának, ám nem vizsgálja az azt megelőző időszakot. Az alapnyelv egy általános emberi nyelvfejlődés kései fázisa – a magyar nyelv esetében a körülbelül 100 ezer évvel ezelőtti állapot helyett a hatezer évvel ezelőtti feltételezett állapotot rögzíti. Az új magyarázat kiindulási alapja az, hogy a nyelv kommunikációs eszköz, a nyelvfejlődést pedig az egyes törzsek közötti kapcsolat határozta meg. A professzor rámutatott: a nyelvek eredetéről kizárólag nyelvészeti eszközökkel nem lehet pontosan nyilatkozni. Interdiszciplináris szemléletre van szükség: nyelvészek, régészek, genetikusok, antropológusok és klímatörténészek együttes munkája révén lehet valamit megalapozottan (ám nem megkérdőjelezhetetlenül) állítani. Az időhatárok kitágítására is lényeges, a fentebb említett ok miatt. Az új látásmód legtöbbet támadott eleme a vizsgálódások során alkalmazott módszer hiánya, a tanulságok szintetizálásának „módszerré” nemesítése, ám Pusztay szerint ennél jobb módszer jelenleg nem létezik. A tanszékvezető beszélt még arról a 2008-ban megjelent, finn professzortársa által írt, nagy vitákat generáló kötetről, amely alapgondolata (az előbbiek jegyében), hogy a törzsek közötti kapcsolatok során nyelvcserék mentek végbe, de keveredhettek is a nyelvek, illetve a magasabb presztízsű közösségek nyelve egy-egy területen kiszoríthatta a többi közösség nyelvét. Ezért nem lehet egységes alapnyelv, s a (nyelv)családfák helyett tömböket kell feltételezni. A magyar nyelv esetében azt, hogy az uráli nyelvcsalád két tömbből alakult ki.
(Kleinhappel Miklós)
Racketlon siker Csehországban Sákovics Péter, a Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar Sportági Intézeti Tanszék főiskolai adjunktusa +45-ös kategóriában megnyerte a Cseh Opent. A megmérettetésre március 26–28. között immár hatodik alkalommal került sor Prágában. Sákovics számára a verseny az idei racketlon évad második állomása volt. A viadalra 18 ország 150 versenyzője nevezett, a szenior kategóriában 32-en küzdöttek – tudtuk meg intézményünk oktatójától. Sákovics ellenfele az első komoly erőfeszítést igénylő mérkőzésen a lengyel Stanislaw Novak volt, aki most lépett be a +45-ös kategóriában. Ezután a Rudy Krajc következett volna, de a cseh a tollas mérkőzés közepén sérülés miatt kénytelen volt feladni a küzdelmet. Az elődöntőben az Rakesh Gupta próbálta megállítani Sákovicsot. Kezdetben úgy tűnt, ez sikerül is neki, mivel az angol nagyszerűen tollasozott és vezetett is a fallabda előtt 15 ponttal. Ezután viszont nem kegyelmezett a szombathelyi racketlonos, a mínusz 15 pontot a mérkőzés végére plusz 15 pontra szépítette. A magyar racketlonsport történelmi pillanata érkezett el akkor, amikor Markó Tamás a másik elődöntőben legyőzte a német Volker Sachot, így két magyar játszhatott a fináléban. A döntőre jellemző volt, hogy a versenyzők az eddigi „gyenge” számaikban brillíroztak. Sákovics tollasban tudott nagy különbséggel nyerni, míg Markó fallabdába tett szert 7:1-es vezetésre. A tenisz előtt Sákovics már 14 ponttal vezetett, de Markó nagyon jó tenisszel szorossá tudta tenni a mérkőzést, amit végül Sákovics Péter nyert meg és ezzel a győzelemmel Malmö után Prágában is a dobogó felső fokára állhatott.
(Kleinhappel Miklós)
|