NYME SEK HÍRLEVÉL

VII. évfolyam 15. szám 2010.04.01.

TDK az Egészségfejlesztési Intézetben
          Tudományos Diákköri Konferenciát rendez a Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar Egészségfejlesztési Intézet április 7-én 14 órakor a Tanácsteremben. A konferencián prof. dr. Oroszlán György intézetigazgató és dr. Simon Katalin, az MNSK oktatási dékánhelyettese köszönti a részt vevőket. Majd két hallgató, Takács Anikó és Tasnádi Fanni Miért nehéz ma egyetemistának lenni? című előadása hangzik el – ezt elsőként március 4-én a Parlamentben, a Stressz és iskola című nyílt napon lehetett meghallgatni (Stresszmentesek lettek az iskolák – NYME SEK Hírlevél VII. évfolyam, 6. szám). Ezután kilenc hallgató beszél kutatási témája eredményeiről. A hallgatóság elé lép majd Magyari Kata, Bognár András, Klujber Lilla, Kásáné Konczér Eszter, Vaspöri Edina, Takács Anikó, Hegyi István, Stampf Renáta és Tasnádi Fanni. A témák változatosak. Szó lesz például a stroke utáni rehabilitáció új lehetőségeiről. A középiskolások szorongási szintjének változásairól. A szellemi rekreációs tevékenység és az idősek attitűdjének kapcsolatáról. A lelki egészségcsökkenés mértékéről, a családi állapot, az iskolai végzettség, a lakóhely és a szabadidő mértékének függvényében. Valamint arról, hogy a válás milyen hatással van a kamaszkorú gyermek iskolai teljesítményére. Részletek a Rendezvénynaptárban.

(Kleinhappel Miklós)

Mennyei harmóniák a Berzsenyi Dániel Vegyeskarral
          Mennyei harmóniák egykor és ma címmel ad hangversenyt az idén 50 éves Berzsenyi Dániel Vegyeskar április 8-án 18 órakor, a Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar Zenei Tanszék Liszt-termében (Géfin Gyula u. 28.). A program az április 12-ei soproni bemutató főpróbája. A hangversenyen közreműködik Kertesi Ingrid Liszt-díjas szoprán, Magyar Szilvia alt. Trombitán Németh Imre és Táky György, orgonán Virágh András Liszt-díjas művész játszik. Valamint fellépnek a Művészeti Szakközépiskola növendékei (felkészítő tanáruk Kalló Zsolt). A műsorban Szőnyi Erzsébet, Esterházy Pál, Kocsár Miklós, Tóth Pétert, Szokolay Sándor művei szerepelnek.

(Kleinhappel Miklós)

A terhelésélettani labor kapcsán: 11 kg túlsúly, dupla esély a diabéteszre
          Hatékony oktató- és kutatómunka végzésére alkalmas komplexum az a modern terheléséllettani laboratórium, amely a C–épület földszintjén található. Erről dr. Fügedi Balázs főiskolai docens, laborvezető beszélt a Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar szakmai napján. Az MNSK Sporttudományi Intézet a Regionális Pedagógiai Szolgáltató és Kutató Központtal együttműködve 21 millió forint értékű eszközparkkal rendelkező labort hozott létre és adott át november végén. A majdnem 25 négyzetméter területű laboratóriumban lehetőség van például a testösszetétel mérésére. A laboratóriumban alkalmazott mérési módszer sokkal pontosabb, mint az eddigi elhízás-, illetve zsírtömeg-meghatározásra használt módszerek. Ennek sok szempontból nagy jelentősége van. Tudományos vizsgálatok igazolták, hogy a normál testösszetételű emberek gyakran 5–9 kilogramm felhalmozódott zsírral rendelkeznek, ami a testösszetétel-mérésével pontosan kimutatható. A vizsgálatok szerint minden egy kilogramm hízás nagyjából 3 százalékkal növeli a szívinfarktus kockázatát; a magyar lakosság esetében 10 kilogramm súlyfelesleg szinte mindennaposnak mondható. Az elhízással összefüggő betegségek közül a másik leggyakoribb a kettes típusú cukorbetegség. Egy-egy plusz kilogramm 9 százalékkal növeli a diabétesz kialakulásának valószínűségét – vagyis 11 kg túlsúly 100 százalékkal. A laborban lehetőség van a szív és a keringési rendszer állapotának vizsgálatára. A vizsgálatok során meg lehet figyelni többek között a páciens cardio-vascularis teljesítményét, követhető a szív működése, a nyugalmi és a terhelés ideje alatt változó vérnyomás, elemezhető az oxigén és a széndioxid aránya, a ventilláció és a hasznosított oxigén mértéke, illetve a szív teljesítőképessége. A szakemberek a vizsgálat végén a kapott eredmények alapján egyénre szabott intenzitási programot ajánlanak, amelynek hatékonyságát egy későbbi vizsgálat során ellenőrzik. A laboratóriumban lehetőség van terheléses gázanyagcsere-vizsgálatra, valamint különféle összehasonlító mérésekre. Ez utóbbinak tömegnövelés, fogyókúra, versenyfelkészülés, egyénileg kivitelezett programok esetében van komoly haszna, hiszen lehetséges nagy pontosságú súlymérés, a bőrredő-vastagságok és a végtagi körfogatok mérése laza és feszített izomzat mellett, statikus erőmérés is. Az előadást követően, a szakmai nap délutánján az érdeklődők megtekinthették a terhelésélettani laboratóriumot. 

(Kleinhappel Miklós)

Húsvét ünnepéről
          A húsvét a keresztény kultúra legnagyobb ünnepe, a karácsony csupán az utóbbi egy-két évtizedben kapott kiemelt szerepet – mondta dr. Sill Aba Ferenc. A szombathelyi ferences szerzetes szerdán Történelmi eszmélődés húsvét ünnepéről címmel tartott előadást a Tanácsteremben, a Szombathelyi Tudományos Társaság és a Magyar Tudományos Akadémia Vas Megyei Tudományos Testülete ülésén. Az előadótól megtudtuk, a tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltét követő vasárnapra, azaz március 22. és április 25. közé esik húsvét ünnepe. A magyar húsvét elnevezés a 40 napos böjt utáni hús elvételére utal. A nyolcadik századig nagyszombat éjszakájától vasárnap hajnalig tartott az ünneplés, azóta korábbi órán kezdődik. A szertartás tűzszenteléssel veszi kezdetét, ezt követi a húsvéti gyertya ünnepélyes meggyújtása, a templomba körmeneti bevitele, végül a keresztelés. A tojás szentelésének hagyománya a feljegyzések szerint a hetedik századra nyúlik vissza; a népi szokások az ősi szertartásos cselekményekből alakultak ki. A tojásszínezést céklarépa segítségével végezték. A tojás az új élet jelképe, a piros szín pedig Krisztus kereszten kiontott véréé. A piros tojásból aztán időközben hímes tojás lett, s népi motívumok jelentek meg rajta. A locsolás a keresztelés népies emléke. Idővel sajátos vonások is kapcsolódtak hozzá. A legények a lányok ajtajára zöld ágat tűztek, majd a hajnalozás alkalmával felkeresték e házakat, s vödörből bő vízzel megöntözték a lányokat, hogy azok el ne száradjanak. Másik népi szokás a Jézuskeresés. Ez a Székelyföldön például egészen sajátos volt: lovas bandérium kísérte a Krisztust keresőket. Amikor azok megtalálták a feltámadt Krisztus szobrát, a bandérium örvendezve zenélt, díszlövéseket adott le. A szobrot ezt követően vitték el a templomba. Sill Aba Ferenc rámutatott: valószínű, hogy ez adja a feltámadási körmenet alapját. A húsvéthoz számos népi játék is kapcsolódik. Például a zöldág-járás. Ennek alkalmával a lányok zöldellő ágakból és virágokból csokrot készítettek. Majd két lány mintegy kaput alkotva a kezével egymással szembe állt, a többiek pedig átbújtak a „kapu” alatt a Bújj, bújj, zöld ág… kezdetű dalt énekelve.

(Kleinhappel Miklós)