III. évfolyam, 7. szám (2010. április 19.)
Kleinhappel Miklós 2010.04.19. 12:32
Nyugat-magyarországi Egyetem
Savaria Egyetemi Központ
Hallgatói Hírlevél
III. évf. 7. szám, 2010.04.19.
szki@sek.nyme.hu
Hallgatókat is kitüntettek a Berzsenyi-emléknapon
Hallgatói teljesítményét is elismerte a Savaria Egyetemi Központ a szerdán megrendezett Berzsenyi Dániel-emléknapon. Intézményünk az emléknapot 1999 óta minden tavasszal megrendezi. A rendezvény ezúttal a szombathelyi felsőoktatás ötven éves jubileumát ünneplő programsorozat befejezése volt. Eredményes tanulmányi munkájáért és aktív közösségi tevékenységéért A SEK Kiváló Hallgatója elismerést kapott Szép Renáta és Varga Richard 3. évfolyamos történelem, Fodor Bernadett 4. évfolyamos tanító, Tóth Gábor 3. évfolyamos műszaki menedzser és Kopecskó Zsanett 1. évfolyamos geográfus mesterszakos hallgató. Magas színvonalú tevékenységéért, illetve egyéb feladatok kiemelkedő teljesítéséért Elnök-rektorhelyettesi Dicséret kitüntetést vett át Balázs Péter 3. évfolyamos történelem, valamint Simándi Csaba 1. évfolyamos szlavisztika szakos hallgató. A szokásokhoz híven a Dr. Bariska Mihály-díjat is átadták. Dr. Bariska Mihály intézményünk jogelődjének tanára, a lektorátus vezetője volt 1959–1966. között. Ezen kívül számos tankönyvet írt. Az alapítvány célja az egykori Berzsenyi Dániel Főiskola harmad- vagy negyedéves nyelv vagy nyelvészet szakos, kiváló tanulmányi eredményt elért hallgatójának elismerése. A díj összege 100 ezer forint, amelyet minden évben emléklap és emlékplakett kíséretében adnak át. A plakett Marosits István Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása. A díjat idén Gangl Andrea 4. évfolyamos hallgató kapta.
(Kleinhappel Miklós)
Fél évszázad egy kötetben
Csaknem 30 ezer, az intézményünkben 1959 és 1999 között diplomát szerzett hallgató nevét is tartalmazza a szombathelyi felsőoktatás ötven évéről szóló A szárnyas idő című kötetet, amelyet az elmúlt héten mutatott be a Savaria Egyetemi Központ. A kiadvány ötletét prof. dr. Gadányi Károly, a SEK elnöke fogalmazta meg 2008-ban. A könyvvel azt üzenjük, hogy elődeink olyan alapot raktak le, amelyre fél évszázada lehetett és kellett építeni – mondta az egyetemi központ vezetője. Majd hozzátette: ha a ránk bízott lehetőségekkel nem tudtunk volna sáfárkodni, nem jelenhetett volna meg a kiadvány. „Számomra, aki 37 éve dolgozik az intézményben a szeretetről, a hovatartozásról és az elkötelezettségről szól ez a könyv. Tartalmazza mindazt a jót, szépet, okosat, kedveset, és bizony küzdést, bánatot, szomorúságot is, amit kollégáimmal együtt megéltem. Ajánlom ezt a kötetet az intézmény egykori és jelenlegi oktatóinak, dolgozóinak, hallgatóinak, és mindazoknak, akik tisztelik és szeretik a múltat, elismerik a szombathelyi felsőoktatást” – szólt a méltatás. Dr. Stipkovits Ferenc főiskolai docens, a szerkesztőbizottság elnöke azt mondta, tudományos, hiteles munka született. „Örömteli pillanatok ezek, hiszen erre vállalkoztunk” – tette hozzá. Majd a három fő részből álló könyv egyes fejezeteiről beszélt. Az első, intézménytörténeti részt Katona Attila egyetemi docens írta. A második fejezet a szervezeti átalakulást idézi fel, a tanszéki keretektől a karosodáson át az intézetesítésig az egyes szakok bemutatkozása révén. E második harmadban a személyiségek a legfontosabbak, hiszen itt szerepel a tanári kar, valamint azok a hallgatók, akik valamilyen tudományos munka okán öregbítették intézményünk hírnevét. Az utolsó egység pedig a szombathelyi felsőoktatási intézményben 1959-től diplomát szerzett összes hallgató nevét tartalmazza. A szerkesztőbizottsági elnök felhívta a figyelmet arra, hogy a könyv utánnyomását tervezik, így aki meg szeretné vásárolni azt, a Savaria Egyetemi Központ Könyvtárában adhatja le előrendelését. Katona Attila kifejtette: egy ilyen kiadvány esetében mindig felmerül a kérdés, hogy pr-kötetről vagy a tudományosság kritikáját és a tárgyilagosságot követő műről van-e szó. A történeti tanulmány szerzője szerint az utóbbiról – s ebből fakadóan vitatható értékítéletekkel, meglátásokkal tűzdelt a munka. A másik lényeges kérdés, hogy kikhez szól a könyv? A „célközönség” az intézmény egykori és jelenlegi oktatóin, dolgozóin, hallgatóin kívül a nevelés- és oktatástörténészek. De azokhoz is szól, akik egyik csoportba sem tartoznak, hiszen a 260 ezer leütésnyi tanulmány valójában az elmúlt ötven év város- és országtörténete egy felsőoktatási intézmény szemüvegén át. Forrásul szolgáltak többek között az intézményi irattár anyagai, a megyei levéltár dokumentumai és a sajtóanyagok. Dr. Fűzfa Balázs, a kötet egyik szerkesztője úgy vélekedett, gyönyörű könyv született, amely nem unalmas. Az A szárnyas idő a múlt egy cseppje, amely megmutatja, hogy milyen volt az egész tenger. Katona Attila szövege olvastatja magát, izgalmas történeti, közérzeti, értelmiségi munka. Ilyen a tanszékekről szóló rész is. És legalább ilyen izgalmas a hallgatói névsor, amelyben mindenki megtalálhatja önmagát. „Így épülnek az egyes múltak közös múlttá, amelyek együtt többet mondanak, mint külön-külön” – hangzott el. Bonyhádi Károly grafikai szerkesztő feladata a szöveg képi megjelenítése volt. A szakember elmondta, a könyv szándékainak vizuális formába öntése egyszerzős kötet esetében könnyebb feladat, ám A szárnyas időt 46-an írták, ami összetett munkát kívánt. „Az írások egységessé, átláthatóvá tétele izgalmasan nehéz munka volt, de mindvégig nagy lelkesedéssel dolgoztam” – tudtuk meg.
(Kleinhappel Miklós)
Kamerák az előadótermekben
Hamarosan kamerák kerülnek a Savaria Egyetemi Központ előadótermeibe, így lehetőség lesz arra, hogy az előadások felvételét és archiválását követően azokat utólag is megtekinthessék a hallgatók – tájékoztatta hírlevelünket Bodorkós László, a Minőségfejlesztési és Informatikai Központ igazgatója.
(Kleinhappel Miklós)
„Egészségtelen” és „egészséges” kolinapok
Idén is tart Kolinapokat a Pável Ágoston Kollégium. A tavalyihoz hasonlóan a rendezvény ezúttal is két részből áll. Április 20-án, kedden az „egészségtelen” nap 7.30-kor disznóöléssel kezdődik. Az állat feldolgozását követően hagymás sült vér, hurka, kolbász, sült hús, húsleves és tepertő várja azokat, akik éhesen érkeznek. A nap folyamán lengőteke bajnokság, csocsó, hennafestés, sörivóverseny, pókerbajnokság, karaoke, illetve DJ Ádám és DJ Breza zenéjére kolibuli is lesz. De fellép a Dumaszínházból ismert Szupkay Viktor, Ákos és a Harmonikás, valamint ezen a napon választják meg a Savaria Egyetemi Központ szépét. Másnap lehet lovagolni, salátákat kóstolni, egészségügyi méréseken részt venni, karikatúrát és portrét készíttetni, íjászkodni, pingpongozni, jósoltatni. Bemutatót tartanak a Szombathelyi Kötélugrók, folytatódik az előző napi harmonikaest és a kolibuli is; az utóbbi a retro jegyében. Részletek a http://koli.bdf.hu/koli.html címen.
(Kleinhappel Miklós)
Magyarország választási földrajza
Magyarország választási földrajza címmel dr. Paksy Zoltán tart előadást április 20-án 16 órakor a C–épület nagyelőadójában. A szervező a Magyar Földrajzi Társaság Nyugat-magyarországi Osztálya.
(Kleinhappel Miklós)
Berlin – egy vidéki világváros
Berlini tapasztalatait osztja meg az érdeklődőkkel Tóth Zsombor április 20-án 18 órakor a C–épület nagyelőadójában. A szakembert a Magyar Meteorológiai Társaság Szombathelyi Csoportja újabb előadóülése vendégeként lehet meghallgatni.
(Kleinhappel Miklós)
Szerdán csótó csúcsfutás
Április 21-én immár tizenkilencedszer ismét csótó csúcsfutást rendez a Szombathelyi Egyetemi Sportegyesület, a Szombathelyi Szabadidősport Szövetség és a major’S papír. A helyszín a szokásos, a Csónakázó-tó murvás felületű sétánya. A versenyzők a Tó vendéglő előtti füves területről startolnak; a versenyközpont is itt lesz. Nevezni – díjtalanul – 14 órától lehet a helyszínen. A részletekről a Rendezvénynaptárban lehet tájékozódni.
(Kleinhappel Miklós)
TDK az egészségfejlesztés jegyében
„Az elhangzó előadások sokfélesége is bizonyítja, hogy az egészségfejlesztés az életünk minden színterének fontos részét képezi” – e szavakkal köszöntötte dr. Simon Katalin, a Művészeti, Nevelés- és Sporttudományi Kar oktatási dékánhelyettese az Egészségfejlesztési Intézet Tudományos Diákköri Konferenciáján megjelenteket. Hozzátette: külön öröm, hogy a kar hallgatói szívesen vállalnak munkát a kötelező feladatokon túl, sőt, eredményeiket közzé is teszik. A TDK-előadásokat két hallgató, Takács Anikó és Tasnádi Fanni prezentációja előzte meg. Ők témájukat az intézet első országos (Stresszmentes iskolákért című) projektje záró rendezvényén a Parlamentben már kifejtették március 4-én. A Miért nehéz ma egyetemistának lenni? című előadás rámutatott: az egyetemisták mindennapjaiban főképp a pszichés és a szociális tényezők váltanak ki stresszt. A stresszkezelés leghatékonyabb módja – nem csak a fiatalok számára – a feszültséget generáló probléma megoldása. Ehhez önfejlesztésre és önismeretre kell szert tenni, illetve fontos a társas kapcsolatok és a közösségek szerepe is. Magyari Kata a magyar és a norvég sportszakos hallgatók rekreációval kapcsolatos ismereteit és tanulmányait hasonlította össze. Kutatásából kiderült, tanulmányaik ideje alatt az előbbiek főképp a teremben űzhető, utóbbiak leginkább a természethez köthető sportokkal ismerkednek meg. Mindkét tábor szabadidejében is szívesen választja e sportokat. A magyar hallhatók több vízi sportokkal kapcsolatos ismeretet sajátítanának el. Bognár András a szombathelyi tűzoltók szabadidő-eltöltési szokásait vette górcső alá. Azt vizsgálta, oldhatja-e a lánglovagok munkája során felhalmozódott stresszt a sport? Elhangzott, a vasi megyeszékhelyen dolgozó tűzoltók mindennapjait az életveszély és a létbizonytalanság tölti ki. Sokuk a 24 órás szolgálatot követően a rendelkezésre álló 48 órás szabadidőben másodállást vállal. Emiatt például számos tűzoltó házassága fut zátonyra, ami újabb feszültségforrás. A stressz hatékony kezelésére van tehát szükségük, s mint az előadó kutatásából kiderült, sokuk a sportot, azon belül a csapatsportágakat választja e célra. Ez eredményre vezet ugyan, de Bognár András szerint – aki maga is tűzoltó – ha már az anyagi megbecsülésről egyelőre nem is álmodhatnak, több sportolási lehetőségre lenne szükségük ahhoz, hogy fittek lehessenek. Klujber Lilla a stroke utáni rehabilitáció új módjainak fontosságáról beszélt. A jelenlegi rendszer nem ideális a gyógyuláshoz, hiányzik az összehangolt rehabilitációs hálózat – mondta. A stroke Magyarországon a harmadik leggyakoribb halálozási ok, évente 40–50 ezren halnak bele. Négy betegből mindössze egy gyógyul meg, egynek maradványtünetekkel, egynek súlyos mozgáskorlátozottsággal kell együtt élnie, egy pedig meghal. A betegség kezelésében a legfontosabb az időtényező; az első tünetek megjelenése és a kezelés megkezdése között rövid idő telhet csak el, ha a teljes gyógyulás a cél. Sok beteg küzd depresszióval, ezért a kórházi és az otthoni ápoláshoz pszichológusra is szükség lenne. A kórházi ellátás végeztével sok esetben romlik a betegek állapota, holott az egészségbiztosítási pénztár az otthonukban lábadozó betegeknek támogat bizonyos számú vizitet, de ezt sokszor nem tudják igénybe venni. Általában a kórházi kezelés sem zökkenőmentes: például az egészségügyi intézményekben nincs a stroke-betegeknek fenntartott osztály. Stampf Renáta a kőszegi köztisztviselők egészségmagatartását kutatta. Előadásán egyebek mellett elmondta, a vizsgált közszolgák táborában az egyedülálló nők élnek a legtöbb káros szenvedéllyel, a férfiak életmódbeli szokásait pozitívan befolyásolja a házasság. A konferencián Vaspöri Edina szerepelt a legeredményesebben, aki A válás hatása a kamaszkorú gyerek iskolai teljesítményére című témát fejtette ki (konzulens Kissné Geosits Beatrix főiskolai docens). Második lett Tasnádi Fanni a Szellemi rekreációs tevékenységek hatására bekövetkező változások az idősek attitűdjében (konzulens Nagyváradi Katalin főiskolai tanársegéd), a harmadik Kásáné Konczér Eszter az A szorongási szint változása középiskolásoknál a nyári szünet hatására (konzulens Kissné Geosits Beatrix főiskolai docens) című előadással. Az első három helyezett továbbjutott az országos Tudományos Diákköri Konferenciára, amit 2011 tavaszán rendeznek meg.
(Kleinhappel Miklós)
|