VII. évfolyam, 35. szám (2010. augusztus 24.)
Kleinhappel Miklós 2010.08.24. 16:14
A teljes szám az NYME SEK honlapján érhető el!
NYME SEK HÍRLEVÉL
VII. évfolyam 35. szám 2010.08.24.
Jövő héten Gólyatábor
Szeptember 1. és 5. között rendezi meg az idei Gólyatábort a Hallgatói Önkormányzat. A korábbi évekhez hasonlóan az esti zenés rendezvények ezúttal is mindenki számára ingyenesen látogathatók. Szeptember 1-jén 18 órakor nyit a sörkert, ahol a ráhangolódást DJ Toncsi és Gaben segítik, a hangulatfokozásért pedig DJ Szunyog lesz a felelős 22 órától az „A” klubban. 2-án a gólyák ismerkedését segítő feladatok következnek. 20.00-kor a Barcsay Jenő-emlékzenekar koncertjét tekinthetik meg mindazok, akik ellátogatnak a nagyszínpadhoz. A koncert garantáltan meghozza majd a kedvet ahhoz, hogy a résztvevők tovább bulizzanak 22.00-tól Csuta muzsikájára a sörkertben. Éjféltől pedig az „A” Klubban DJ Shepherd szórakoztatja a közönséget. 3-án a tábor egyetlen „hivatalos” programja, a tanévnyitó ünnepség után újra az önfeledt szórakozásé lesz a főszerep.19.00-tól DJ Szkvess & Halleré, majd 22.00-tól a Lunchboxé lesz a nagyszínpad. Éjfélkor két lehetőség közül választhatnak a szórakozni vágyók: a C–épület aulájában az utánozhatatlan videódiscok hangulatát idézik fel a szervezők, az „A” Klubban pedig ismét DJ Szunyog szolgáltatja a zenét. 4-én a gólyatábor tradicionális városi vetélkedőjével, a Savaria túrával kezdődik a nap. Este nyolctól az Ivory Cost Reggae Band teremt karibi hangulatot a nagyszínpad közönsége számára, majd tíz órától az Ocho Macho ad koncertet. A programok sorát 24 órától DJ Shepherd és Konga Zolee showja zárja a Cépületben, illetve ugyanekkor az „A” Klubban DJ Blans az elmúlt nyarak slágereit felelevenítő nyárbúcsúztató koktélpartija vár mindenkit. 5-én a Gagarin fürdőben kezdődik a nap (egyebek mellett főzőverseny, hennafestés, különféle vetélkedők). 21.00-tól a Volt Fesztivál sztárja, a Folk Free ad koncertet a nagyszínpadon, 23.00-tól pedig a Fiesta együttes teremt tüzes hangulatot. Éjfélkor megkezdődik a záróbuli a Music Café zenekarral a Cépület aulájában, DJ Shepherd-del pedig az „A” Klubban. A részletes program a http://www.bdtf.hu/hok/default.aspx címen elérhető. A szervezők kérik, hogy a rendezvények zavartalan lebonyolítása miatt, a SEK udvari parkolóját lehetőség szerint gépkocsi parkolásra ne használják.
(Merkler Nikolett–Kleinhappel Miklós)
Időjárás, éghajlati hatások, szőlő
Másodszor ismertették az időjárással és az éghajlati hatásokkal kapcsolatos kutatási eredményeiket a téma szakértői az idei Szőlő és klíma konferencián. A szimpóziumot Kőszeg Város Önkormányzata, a Magyar Meteorológiai Társaság Szombathelyi Csoport, a Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszék, az Országos Meteorológiai Szolgálat, a Budapesti Corvinus Egyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet, valamint az Európai Borlovagrend Magyarországi Konzulátusa szervezte, a tavalyi évhez hasonlóan ezúttal is Kőszegen. A szimpóziumon két szekcióban 12 előadás hangzott el magyar, illetve angol nyelven. Varga Mária és Mikulás József (egyikük a Vidékfejlesztési Szaktanácsadók Országos Szövetsége, másikuk a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet szakembere) például a mikroklíma jelentőségéről beszélt. A kutatók tavaly a soproni borvidéken két dűlőben lévő szőlőültetvényt hasonlítottak össze. Azt tapasztalták, hogy a mikroklímának, de főleg a csapadéknak nagy szerepe van a peronoszpóra fertőzés alakulásában. Szőke Lajos, a Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kar munkatársa a helyi meteorológiai mérések alapján végzett növényvédelmi előrejelzésről beszélt. Kifejtette: a szőlő növényvédelmi előrejelző program fejlesztésével 1985 óta foglalkoznak nemzetközi együttműködésben cseh, szlovák és magyar szakemberek. A program ma már több országban széles körben alkalmazott módszer a növényvédelemben. Alapelve, hogy a szőlő gombás megbetegedéseinek biztosan mérhető időjárási feltételei vannak. Schläffer Roland, a Savaria Egyetemi Központ Természettudományi Kar Földrajz- és Környezettudományi Intézet képviseletében Kőszeg és környéke szőlő- és gyümölcsterületeinek a történelem során bekövetkezett változásait rekonstruálta, valamint hasonlította össze a mai állapotokkal. Németh Krisztina, a Kecskeméti Főiskola Kertészeti Főiskolai Kar Gyümölcs- és Szőlőtermesztési Intézet munkatársa az időjós szőlő- és borünnepekről tartott előadást. Ebből megtudtuk, a természetben élő, gazdálkodó ember nem csak a légköri jelenségekből, égitestekből kísérli meg a hosszabb és rövidebb távú, számára fontos időjárást kideríteni, hanem a növény- és állatvilágot is segítségül hívja. Életciklusukat, növekedésüket, életfeltételeik minden elemét megjegyzi, ismeri hasznos és káros tulajdonságaikat.
(Kleinhappel Miklós)
Három nap az átmeneti évtizedről
Ellentmondásnak tűnhet, hogy azokról az évekről szóltak előadások, beszélgetések és filmvetítések az 1968 után című, a '70-es évtized történetét, popkultúráját és filmjeit górcső alá vevő három napos rendezvényen, amelyekről „ha az ember belegondol, nem jut eszébe semmi”. Ezen állítás az egyik előadó, Báron György újságíró, filmkritikus száját hagyta el. A szakember előadásának bevezetőjében azt mondta, a '60-as vagy éppen a '80-as évekről világosan kirajzolódó kép él bennünk. Az előbbi például az európai újhullámok időszaka, a filmművészet aranykora volt. Ez lehetett, hiszen a művészet akkor képes szárba szökkenni, ha az adott időszak történelmi szempontból nyugalmas. A film önmagán túlmutató jelenséggé vált. Ennek oka, hogy a társadalmat egyfajta utopizmus hatotta át; legfőképpen az úgynevezett nyugati társadalmakat; a keletiekben inkább illúzió volt mindez. Az egyetlen eddigi nemzedéki forradalom játszódott le ezekben az években: a fiatalok a második világháború alternatíváját próbálták megkeresni a rendszeren belül a szülők, a „papa társadalma”, azaz az 1945 után stabilizálódott fogyasztói társadalom ellen történt lázadással. A Marshall-terv következtében a gyorsan jól működő demokráciákban felnövő nyugati generáció feltette a kérdést: „Miért jó nekünk a jólét?” És azt mondta: „Az élet ne arról szóljon, hogy reggel elmegyünk dolgozni a hivatalba és délután hazamegyünk.” A lázadásban kiemelt szerepet kapott a film, mintha a „papa társadalmát" emblematikusan a film tükrözte volna vissza. Hippimozgalmak, különféle kommunák jöttek létre. A kelet-európai helyzet – ahogy utaltunk is rá – más volt: valamilyen változás szelét ugyan lehetett érezni félig-meddig felülről irányított reformfolyamat okán, ami azt az illúziót adta, hogy a rendszer a saját keretében megreformálható. Hogy az egypártrendszer egyfajta demokratizmus, a tervgazdálkodás egyfajta piacgazdaság. Mindez 1968-ban zárult le, Nyugat-Európában a párizsi diáklázadások leverésével, keleten pedig a prágai tavasszal. A '60-as években a filmet, bár eltolódott a művészfilm irányába, mégis tömegek nézték. Bereményi Géza mondta erről az időszakról, hogy aki Magyarországon tehetséges volt, vagy filmrendezőnek ment vagy külföldre; a film nemzetközi művészet, ezért hazánkba is beszivárgott. Nem csak a filmet körülvevő közeg, hanem a film is átalakult. A '20-as években Európából indult, majd Amerikába átkerült művészeti ág meghatározó terepe újra Európa lett. Az USA-ban a film minden egyéb művésszetnél jobban összefonódott a piaccal, az üzlettel – ezért nem a rendező, hanem a producer volt a legfontosabb „alkatrésze” –, míg Európában alapvetően a megszólalásról és a kultúráról szólt. Az újhullámos filmekben valóságos terek és emberek jelentek meg, a vágás sokkal kevésbé volt jellemző, mint korábban. 1968-tól a labda visszapattant Amerikába. Az európai újhullám hanyatlani kezdett, véget ért az utopizmus és az illuzionizmus. Az 1970-es években nem az európai film, hanem a televízió és a videó jelentettek konkurenciát Hollywoodnak. Ekkor jött létre a családi filmekre alapozó hollywoodi filmipar. Azóta ugyan nagyjából tíz évente azt jósolják a szakemberek, hogy a mozik csillaga leáldozóban van, ám Báron György szerint ahogy kocsmák, úgy mozik is mindig lesznek. Ugyan sokkal olcsóbb kivenni vagy letölteni egy filmet, amit otthon az egész család megnézhet, ám az ember irracionális lény, szeret moziba járni.
(Kleinhappel Miklós)
Egy tábor, ahol más a levegő
„Mindenki tudta, hogy mikor mit kell csinálnia. Az egész Csöngének kialakult egyfajta rituáléja, s mégis mindig minden tud új is lenni” – többek között e szavakkal mondott köszönetet dr. Fűzfa Balázs táborvezető, a Bölcsészettudományi Kar egyetemi docense a III. Weöres Sándor-olvasótábor és Nyári Egyetem részt vevőinek. Az idei tábor egy Márai Sándor-idézettel (Az élmény önmagát írja, az ötletet te írod) indult útjára. Mit ismeretes, az olvasótábort a Savaria Egyetemi Központban végzett hallgatók szervezik, s nem csupán egykori és jelenlegi szombathelyi diákok és tanárok, hanem az ország szinte minden pontjáról érkező előadók, pedagógusok, érdeklődők számára. Az öt napos programsorozatot minden évben számtalan előadás, vetítés, kirándulás, múzeumlátogatás színesíti, igazi szellemi felüdülést nyújtva. A táborvezető így folytatta: „Ez a tábor szerintem most elsősorban ’az egymás mellett való létezés méltóságáról’ szólt. De erre csak utólag jöttem rá. Arra, hogy ha valami igazán jól sikerül, akkor az együtt töltött órák, napok, percek mindig összeállnak valami mássá, valamiféle új minőséggé. Barátsággá. Szabadsággá. Egymás tiszteletévé, szeretetévé. S hogy mindannyian mennyire felnőttek már, és mennyire jóleső érzékenységgel tekintettek egymásra! Ez a pedagógus-szívemnek külön öröm volt; köszönöm tehát mindannyiuknak, hogy ennyire igényesen figyelmesek voltak egymás iránt. Ráadásul az előadó vendégek is arról lelkendeztek, hogy ebben a táborban valahogy más a levegő, s ezt azonnal érezni lehet.” Idén az előadók közt volt Bokányi Péter, Tallár Ferenc, Boldog Zoltán, Sütő Csaba András, Weiner Sennyey Tibor, Kubinger-Pillmann Judit, Radó Péter, Mezősi Miklós, Hernádi Mária, Vári György, Sághy Miklós, Turi Tímea, Magyar Balázs Márk, Fűzfa Balázs, Láng Gusztáv, Mészáros Tibor és Gáspár György. Az előadásokat beszélgetések és zenés est tette még színesebbé: Szilasy Lászlóval a 81. Ünnepi Könyvéhen megjelent Szentek hárfája című könyve apropóján Turi Tímea beszélgetett, Császár Gábor kézilabdást – a sportot és az irodalmat összekapcsolva – Pávlicz Adrienn táborvezető-helyettes kérdezte, Joós Tamás, a szombathelyi MMIK igazgatója pedig gitárjátékával és megzenésített versekkel varázsolta el a hallgatóságot. Természetesen maga a tábor nem jöhetett volna létre a csöngei lakosok támogatása nélkül. Ezen az alig négyszáz lelkes településen mindig szeretettel fogadták és fogadják a táborozókat. Ezt – a finom ételeket, a falunapi vigasságot és a nélkülözhetetlen lekváros buktát is – meghálálva Csöngén, Weöres Sándor gyermekkorának színhelyén – pontosabban a Weöres Sándor és Károlyi Amy-emlékház udvarában – a tábor lakói idén is ünnepi műsort tartottak, hogy méltó módon emlékezzenek meg a szombathelyi születésű költőről, és 97. születésnapjáról. A részt vevők bekapcsolódtak a Múzeumok Éjszakája elnevezésű országos rendezvénybe is, emellett Jáger Attila Örkény István egypercesei által ihletett, díjnyertes grafikáiból ők maguk rendeztek egyedülálló mobilkiállítást. A programsorozat résztvevői ellátogattak Balatonalmádiba, ahol a Pannónia Kulturális Központot és Könyvtárat Sáray Anna igazgató mutatta be, délután pedig a balatonfüredi Vaszary-villát, a Jókai-villát és a Városi Múzeumot nézhették meg az érdeklődők (utóbbit Praznovszky Mihály vezetésével). A tábor utolsó két napján az előadásoké, a vetítéseké és a kellemes, meghitt beszélgetéseké volt a főszerep.
(Tóth Melinda–Kleinhappel Miklós)
|