A kormányzat törekvése az, hogy az egészségügyben is a jelenleginél nagyobb felelősséget vállaljon, de ez nem jelenti azt, hogy megszűnik az Országos Egészségbiztosítási Pénztár – hangsúlyozta a szakember, aki előadása elején leszögezte: az Egészségügyi Bizottság csupán beszámoltatja a kormányt, nem alakítja az egészségpolitikát. S mint szavaiból kiderült, nem csak az Országos Érdekegyeztető Tanács méltatlankodik amiatt, hogy a kormányváltás óta eltelt négy hónapban nem történt egyeztetés a két fél között, az orvos szakma számára is „zavaró, hogy kormány nem tart igényt a szakmai kollégiumok tanácsára”. Mikola úgy tudja, a kollégiumokat jóval kisebb létszámúra apasztják és az államtitkár személyi tanácsadó testületeiként funkcionálnak majd.

Abban a kormány és a szakma is egyetért, hogy az egészségügy átalakítása halaszthatatlan. Mikola szerint térségenként kell megvizsgálni a népegészségügyi trendeket, s így prioritásokat felállítani. Ezek mentén történhet meg az esélyegyenlőségre törekvő forráselosztás.

Felülvizsgálatra szorul a kötelező általános egészségbiztosítás szolgáltatási tartalma is. A kormány úgy kívánja meghatározni, mi jár a befizetett tb fejében, hogy az korrekt pénzelosztással társuljon.

2009-ben veszélyes fordulat következett be a tb-kassza bevételi és kiadási oldalán: az állam több hozzájárulást fizetett, mint amennyi járulék befolyt. A bizottsági elnök rámutatott, ezért az alacsony bérek után fizetett alacsony társadalombiztosítási járulékok mellett elsősorban azok az állami nagyvállalatok a felelősek, melyek évek óta nem fizetnek munkaadói járulékot. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár átszervezésének ez az egyik oka. Az egészségügyi rendszer jelenleg nem rendelkezik tőkeállománnyal, így nem piackonform, holott piaci környezetben működik. Ezért már nem csak a beszállítói kör, hanem a bankok is idegesek az állandósult tartozások miatt. A megoldás a humánerőforrás, valamint az infrastruktúra fejlesztése és a finanszírozás feltőkésítése. Ha konszolidálni akarják a kórházakat, az erre fordított pénz a beszállítókhoz kerül. A konszolidációnál ezért jelentősebb az amortizációs átalány újbóli rendszerbe emelése.

Mikola hangsúlyozta, az új kormány tisztában van azzal, hogy az emberek testi-lelki épsége nélkül csak epizódszerű gazdasági fejlődést lehet elérni. Ezért kiemelt jelentőségű a gazdasági és a humán terület. Az új kormányzati struktúra is jó lehetőségeket teremt, hiszen az egészségügyön kívül egy póluson szerepel az oktatás, a szociális terület, a sport és a kultúra. Így az első lépések egyikeként a mindennapi testnevelésórák után be kívánják vezetni az általános iskolákban az egészségtan tantárgyat – az elképzelések szerint a jövőben létrejövő humán és reál iskolákban egyaránt.

A hazánk európai uniós elnöksége idején létrehozni tervezett Kelet-Európai Népegészségügyi Központ is a jövőbeni tervek egyike. „Ezt minden politikai erő támogatja, valamint a környező országok is mellette állnak, hiszen az Európai Uniónak sem érdeke, hogy a 2004 után csatlakozott és a jelenleg csatlakozási tárgyalásokat folytató országaira azok rossz népegészségügyi trendjei miatt csak piacként számítson, ahelyett, hogy jóléti államok lennének.”

Az alapellátásban tervezett változásokról szólva megtudtuk, a háziorvosok feladata lesz például a védőoltások menedzselése, tehát az egészségfejlesztést és a betegségmegelőzést is a tevékenységeik közé sorolják, s az ezekhez szükséges források is a rendelkezésükre állnak majd. A pénz mellett ehhez a praxisközösségek újraformálására is szükség van.