Prof. dr. Pusztay János, a Savaria Egyetemi Központ Uralisztikai Intézeti Tanszék vezetője szerda délután a magas rangú kitüntetést Jari Viléntől, a Finn Köztársaság budapesti nagykövetétől vette át az intézmény Berzsenyi téri épületében. A nagykövet elmondta, a finn köztársasági elnöktől származó információi szerint nagyon könnyű döntés folyománya volt az elismerés odaítélése, hiszen Pusztay munkásságát, érdemeit nagyon jól ismerik Finnországban: kiválóan beszél finnül, nemzetközileg elismert finnugrista, a kis és a veszélyeztetett finnugor népek kultúrájának ápolásával foglalkozik, valamint az Európai Parlament tanácsadójaként tevékenykedik.

„Eddig a saját hazámban nem kedvezett nekem a sors” – kezdte beszédét a kitüntetés átvételét követően a Prima Primissima-díjas professzor. Majd így folytatta: „Természetesen a munkáját nem azért végzi az ember, hogy kitüntetéseket kapjon, de jó, ha észreveszik, hogy dolgozik. Finnugristaként úgy érzem magam, mint a reménytelen ügyek ügyvédje, mint egy modern kori Don Quijote. Körülbelül negyven éve, amikor egy évet a Szovjetunióban tanultam, az egyik évfolyamtársamtól karácsonyra Don Quijote szobrot kaptam ajándékba – micsoda pontos előrejelzés volt ez! Elsősorban magányos farkasnak érzem magam, aki nem megy a falkával együtt, hanem a saját útjait keresi.”

Pusztay elmondta még, hogy miután a ’90-es évek elején Budapestről Szombathelyre költözött, elsőként az ő fejéből pattant ki az intézmény integrációjának gondolata. Ez akkoriban nem valósulhatott meg, csak bő egy évtizeddel később, viszont a főiskolai rendszer ebbe az irányba indult el. Hangsúlyozta, a saját szakterületén is olyan kérdéseket igyekszik feltenni, melyeket szaktársai sosem fogalmaznának meg.

„Reménytelen feladat, de nagyon fontos a globalizálódó világban a finnugor népek kultúrájának ápolása, megőrzése. Mindent meg kell tenni a világ kulturális és nyelvi sokszínűségének megőrzéséért. Az oroszlán jegyében születtem, s mostantól erről ’bizonyítványom’ is van, ami arra sarkall, hogy újabb és újabb feladatokat keressek, egészen addig, amíg – sokára – fogatlan oroszlán nem leszek” – zárta gondolatait prof. dr. Pusztay János.

Az átadóünnepség fogadással zárult, ahol Horváthné dr. Molnár Katalin, az egyetemi központ Bölcsészettudományi Kar dékánja az emelkedett hangulatot tovább fokozva bejelentette, hogy a három szombathelyi kar megfelel a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság által az egyetemek és a főiskolák számára támasztott követelményeknek – legalábbis ez derül ki abból az anyagból, amit márciusi szombathelyi vizsgálata után a MAB látogató bizottsága a testület elé terjeszt.