- Tucatnyi fegyveres őr vigyázza a gyár területét - mondta Blissnek. Amaz látta rajt, hogy nagyon dühös. - Magas, szinte áthatolhatatlan kerítés vesz körül mindent. Éjszaka reflektorok pásztázzák a kertet, kamerák hada figyel minden négyzetméternyi területet - mégis betört valaki és kirámolta az egyik raktárunkat. A legújabb modellek tűntek el. Ezekből a videomagnókból még egy sem került ki a piacra. Te mit tennél, Harold? Kirúgnád a biztonsági főnököt vagy hívnád a rendőrséget?

    Bliss elsápadt.

    - Biztosan közülünk volt valaki. Ismernie kellett a terepet - mondta. Bármennyire szerette volna elkerülni, kicsit mégis remegett a hangja. És egyáltalán nem Souza miatt...

    - Találd meg, ki volt az, vagy meg kell válnunk egymástól!

*   *   *

Bliss a biztonsági embereit igazította el, amikor megcsörrent a mobilja.

    - Tessék, itt Harold Bliss!

    - Üdv, Harold, itt Jack.

    Jack! Bliss arcából kifutott a vér. Kis híján elejtette a telefont.

    - Mit akarsz? - dadogta.

    - Csak figyelmeztetni, hogy az adósunk vagy. Ne felejtsd el! Már csak két napod van és az óra ketyeg.

    Megszakadt a vonal.

    Az óra ketyeg. Megállíthatatlanul.

    - Jól van, uram? - kérdezte Frederick Cook, az egyik biztonsági ember Bliss halottsápadt arcát látva.

    - Igen, semmi bajom - felelte. Közben agya sebesen dolgozott. A maffia... Törlesztenie kell az adósságát, különben...

*   *   *

Frederick Cook csak a háza előtt vette észre, hogy a munkahelyén felejtette a lakáskulcsot. Amikor aznap másodszor lépett be a Souza - művek portáján, önkéntelenül görcsbe rándult a gyomra. A főnöke, Harold Bliss délelőtt elhangzott szavai jutottak eszébe. Ha nem kerül kézre a tolvaj, valamennyien az utcán találhatják magukat. Jól tudta, Souza nem olyan ember, aki a levegőbe beszél. Nagylelkű, ám adott esetben kegyetlenül szigorú is tud lenni. Cook arra vágyott a legkevésbé, hogy munkaélkülivé váljon. Éppen most. Jól fizető állása volt, még pénzt is tudott félretenni.

    Belépett a monitorszobába. Ebből a helyiségből tartották szemmel a gyár egész területét. Most senki sem volt a szobában. A képernyők sötéten bámultak rá! Hogyan fordulhatott ez elő? A szívverése hirtelen felgyorsult. A kapcsolókhoz lépett. Lázas sietséggel kezdett életet lehelni a figyelőhálózatba. Itt valami nincs rendjén! Kicsit félt is. Ki tudja, milyen ügybe keveredhet bele, ha megtudja azt, amit valaki, valakik el akartak titkolni. Vagy már bele is keveredett?... Sorra jelentek meg előtte az üres folyosók és a gyár egész területe. Az egyik raktárépület bejáratánál teherautó parkolt, a rakodótér ajtaja nyitva állt. Valaki sietve videot rakott a mélyébe. Cook közelebbi képre váltott. Akkor ismerte fel a fickót, amikor megfordult és elindult a következő magnóért: Bliss!

*   *   *

- Remekül csinálta, Frederick - mondta Souza, miután a rendőrök elvitték Bliss - t. - Hogyan jött rá, hogy az első esetben is Bliss volt a tolvaj?

    - Amikor rajtakaptam, értesítettem a rendőrséget és azonnal a házához rohantam. Tudtam, hogy ő követhette el az első betörést is, de bizonyítékra volt szükségem. A garázsban meg is találtam, amikor bekapcsoltam az egyik videot.

    - Kifejtené bővebben?

    - Most 2001. márciusa van, ám az új év első modelljei májusnál előbb nem kerülnek piacra. A magnók LCD - kijelzőjén a pontos beállítás előtt villogó évszám a gyártás évét mutatja, esetünkben a 2001. évet. Ha az ilyen videoból akárcsak egy darab is a vállalat biztonsági főnökének garázsában található... - nem kellett folytatnia.

    - ... az egyértelmű bizonyíték - fejezte be a mondatot Souza. - Gratulálok és egyúttal állást is ajánlok. Megüresedett a biztonsági főnöki poszt a vállalatnál...

 (A novella 2011-ben a Kiskegyedben is megjelent: http://www.kiskegyed.hu/szorakozas/5-perces-krimi/5-perces-krimi-arulkodo-kijelzo-107307.html )