– Tavaly azt nyilatkozta, másfél éve intenzíven tanul angolul. Hol tart ma?

         – Sosem mondhatja el az ember, hogy tökéletesen megtanult egy nyelvet. Jó tanárokkal természetesen megbízható nyelvtudást lehet szerezni, de hogy az anyanyelvűekhez hasonlóan a mindennapi szófordulatokat készség szinten alkalmazza valaki, ahhoz hosszabb ideig kell idegen nyelvi közegben élnie.

         – Akkor a nyelvtudás nem lesz akadálya annak, hogy terveinek megfelelően jövőre Európai Parlamenti képviselő legyen.

         – A politikában mindig az a biztos, ami megtörtént, sőt időnként az sem, ha arra gondolunk, hogy vannak emberek, akik előszeretettel „írják át” a múltat. A dolgok jelen állása szerint 2009-ben indulok az európai választásokon, és olyan helyen szerepelek majd a listán, ami biztos bejutást eredményez.

         – Igaz, Sólyom László 2005-ös megválasztása levezénylését tartják politikai csúcsteljesítményének – ennek kapcsán Csapody Miklós a csornai Charles Bronson elnevezéssel illette –, ám az új politikai helyzet, valamint egy, a következő választásokon megszerzendő Fidesz-győzelem, illetve az ezzel járó lehetséges feladatok sem tartják itthon? Sokfélét olvasni az állítólagosan megromlott viszonyáról Orbán Viktorral, meg arról, hogy ennek ellenére maximálisan lojális a párthoz, és tekintélye mit sem csökkent, így akár olyan izgalmas feladatokat is kaphat, amelyeknek nem tud ellenállni. 

         – Szerintem még nincs új politikai helyzet. Függetlenül attól, hogy többségben vagy kisebbségben, a kormány a helyén van, és láthatóan kevés hajlandóságot mutat arra, hogy távozzon. Az a legrosszabb, ha ez az állapot 2010 áprilisáig így marad. Mostanában leginkább arról kérdeznek az emberek, lesznek-e előre hozott választások. Nem vagyok jós, de azt tudom, hogy az ország érdeke ez lenne. Ugyanakkor látom, hogy mind a Magyar Szocialista Párt hatalomszeretete, mind Gyurcsány Ferenc ragaszkodása a miniszterelnöki poszthoz akadályát képezi annak, hogy az Országgyűlés racionális döntést hozzon. Azt, hogy feloszlatja magát. A döntés felelőssége és lehetősége is a törvényhozás többsége kezében van. Ha ilyen előterjesztés lenne a Ház előtt, azt a Fidesz gondolkodás nélkül megszavazná. Nincs okunk tartani az előrehozott választástól. Nem szeretnénk feltétlenül hatalomra kerülni, ám a jelenlegi kormányzat politikája tíz- és százmilliárdokban mérhető veszteséget okoz az országnak, emellett olyan lehetőségeket veszítünk el, melyekkel a velünk együtt az unióhoz csatlakozó országok élnek. Gondoljunk csak arra, hogy Szlovákia jövőre bevezeti az eurót, holott 2002-ben még két „körrel” (a gazdasági növekedés tekintetében és az eurózónához történő csatlakozás ütemének szempontjából) mögöttünk volt. De a kérdésére visszatérve: marad itt sok olyan ember, aki alkalmas arra, hogy egy leendő polgári kormányban orvosolja az ország problémáit.

         – Látja realitását annak, hogy ez szakértői kormány legyen? Sokaknak az a véleménye, azért halva született az ötlet, mert szinte mindenki elkötelezett a jobb- vagy a baloldalra.

         – Inkább úgy fogalmazok, az elképzelés kivitelezhető. De a kormány tagjai által tett nyilatkozatokból látszik, hogy megvalósulásának nem túl nagy a valószínűsége. Önszuggesszió és népboldogító magatartás jellemzi a miniszterelnököt amikor azt mondja, bebizonyítja, hogy jót akar nekünk. Nem látja, hogy az emberek boldogulását eredményező politikai intézményrendszert így még senki nem volt képes kiépíteni. Remélhetőleg ezt a választópolgárok is felismerik, amikor Gyurcsány Ferenc, vagy egy helyette induló szocialista miniszterelnök-jelölt majd üveggyöngyöket szór a nép közé, és a többség nem ül fel még egyszer ugyanarra a hajóhintára.

         – Ha már itt tartunk, beszéljünk a Fidesz 2006-os választási ígéreteiről. Két éve folyamatosan a párt tagjainak fejéhez vágják, hogy a 14 havi nyugdíjtól elkezdve számos olyan ígéretet tettek, amelyekről a gazdasági helyzet ismeretének birtokában jól tudták, teljesíthetetlenek.

         – Hasonlítsuk össze a két kormányzati ciklust és beszéljenek a tények. Nem mindegy, hogy egy 4–5 százalékos gazdasági növekedést produkáló országról szólunk (egyébként Gyurcsány Ferenc is ilyet ígért), vagy egy depresszióban lévő, minimálisan növekvőről. Az Orbán-kormány ideje alatt a munkanélküliség radikálisan csökkent, az elmúlt hat évben magasabb, mint amikor Orbán átadta hivatalát. Nagyobb az infláció: a Fidesz-kormány időszakában 14–15 százalékról 6 százalékra mérséklődött. Az államadósság GDP-hez viszonyított aránya kormányzásunk négy évében 53 százalékra csökkent, ma 60 százalék felett van. Nem végzetszerű, hogy az ország ilyen helyzetbe került. A közép-kelet-európai országok gazdasági környezete azonos a Magyarországival, ők mégis jelentős fejlődést értek el. Miért? És mi miért nem? Egy polgári kormány más gazdaságpolitikát valósított volna meg 2006-tól. Olyat, amely egyszer már eredményesnek bizonyult, amiből többletbevételhez jutott volna az állam, ekképp a választási ígéreteket is teljesíteni lehetett volna.

         – Sokan felismerték már, hogy a foglalkoztatás növelése nélkül nem lehet erősíteni a gazdaságot. Hogyan gondolkodik erről a Fidesz?

         – A kis- és középvállalkozások megerősítése áll gazdaságpolitikai programunk középpontjában. Ez részben adócsökkentéseket, részben a Széchenyi-tervhez hasonló, új gazdaságélénkítő program elkezdését jelenti. Harmadrészt úgy véljük, az Európai Uniós forrásokat nem nagyberuházásokra kellene elkölteni, hanem a hazai kkv-szektor megerősítésére. A nagy projektek helyett sok kisebb vállalkozásélénkítő programban gondolkodunk. Mindez munkahelybővüléssel, 1–1,5 év múltán a költségvetés bevételeinek gyarapodásával járna. Enélkül Magyarországon sosem lesz erős középosztály, amely ugyanakkor például a hagyományőrzés és kulturális értékeink megőrzésének, a kultúra élénkítésének záloga.

         – Személyi kérdéssel kezdtük, zárjuk hát ezzel. Pár hónapja egy interjúban úgy fogalmazott, vannak a miniszterelnöki posztra Önnél alkalmasabb emberek is a Fideszben. Kikre gondolt?